A megújuló energiaforrások előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Örökké rendelkezésre álló készletek

A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak – ezért is a nem megújuló energiaforrás elnevezés. Ide tartozik a földgáz, kőolaj, szén és urán. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el vagy mert, a természet körforgása miatt emberi léptékben képesek megújulni, vagy mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.

Környezetkímélő működés

A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része emissziómentesen felhasználható, valamint a nem teljesen károsanyagkibocsátás-menetesen működő erőművek (pl. biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (pl. szénerőmű). A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsát ki, és ezzel hozzájárul az üvegházhatás mesterséges növeléséhez. Tekintve, hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a globális felmelegedést. Egy kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, naphőerőműveknél 30,9 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsátás keletkezik, míg ez a szám földgázerőműveknél 350-400 g, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsátás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.

A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO2, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigénkibocsátás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.

Energiafüggetlenség

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, amivel egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el.[8] Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Hátrányos helyzetű csoportok fűtési lehetősége

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az Európai Unió lakosságának negyedét a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott jelentősen. A leginkább érintettek a fiatalok, a gyermekek, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a bevándorlók. Az Unió lakosságának egytizede hátrányos helyzetű, ami azt jelenti, hogy a három tényező közül kettő (alacsony jövedelem vagy jövedelemhiány, alacsony iskolai végzettség, 3 vagy több gyermekes család) megtalálható ezeknél a csoportoknál. A szegénység mindegyik dimenziójában Magyarország az európai uniós tagok alsó szintjében helyezkedik el. A legfrissebb KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatok szerint, a munkaintenzitás gyors javulást mutat. 2014-ben a magyar háztartások 30% -a szegénység vagy társadalmi kirekesztés szélén állt, azonban 2018-ra ez az arány 20%-ra csökkent.

A társadalmi és gazdasági marginalizáció okai az alacsony iskolai végzettség, a jellemzően alacsony fizetésű foglalkoztatás, a rossz lakáskörülmények és a rossz egészségi állapot, amelyek összetett problémát jelentenek. A nemzeti fejlesztési beavatkozások időnként meglehetősen hektikusan változnak, és olykor nem egységes intézkedéssekkel lépnek fel a szélsőséges szegénységgel kapcsolatban. Vannak fejlesztésprogramozási tervezetek és uniós támogatási programciklusok, de azok keretei és megközelítései a főbb területekre koncentrálódnak.

Ahhoz, hogy egységes képet kaphassunk, tisztázni kell a fogalmak pontos jelentését. A szegénység az egyének és csoportok relatív helyzetének leírására használt kifejezés. A kutatók hagyományosan a szegénységet az ország közép jövedelméhez képest definiálják, míg az Európai Unió, beleértve Magyarországot, a medián jövedelem 60% -át használja a szegénységi küszöb meghatározására. A civil szervezetek szerint a medián jövedelem 40% -át teszi ki. A szélsőséges szegénységnek nincs pontosabb meghatározása, minthogy az indexet egy bizonyos, relatív vagy objektív értékhez kötjük, tehát a szélsőséges szegénység definíciója relatív. A szociológusok például, a minimális öregségi nyugdíj összegét a szélsőséges szegénység határának tekintik.

A jövedelemszegénység mellett az Európai Unió (beleértve Magyarországot is) más elemeket, mint például az anyagi nélkülözés és az alacsony munkaintenzitás, komplex mutatót alkalmazza arra, hogy hogyan mérjük meg a „szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát”. Az ilyen index a szegénység abszolúcióját mutatja, vagyis, hogy ez az élethelyzet nem csak a szűkös jövedelmet vagy az anyagi javakhoz való hozzáférést jelenti, hanem a munkavállalók kompetenciáinak és társadalmi tőkéjének jelentős csökkentését is, ennek következtében a szegénység mérhető és összetettebb módon mutatható be. Ezen túlmenően, a szegénység – összetettségének köszönhetően – pszichológiai hátrányokhoz vezethet, mint például a folyamatos szégyenérzés, továbbá a kognitív kompetenciák csökkenéséhez is vezethet.

A helyi fejlesztési programokkal összefüggésben a szegénység 6 különböző definíciója jelenik meg. Például a társadalmi integráció programjaiban minden esetben részletes mutatókat mutatnak be a célcsoport meghatározásakor, a szegények szegmenseinek meghatározása, mint a program tervezett kedvezményezettjei. A következő mutatók jellemzően szűrőként szerepelnek: a) az egyén (vagy a háztartás) jövedelmi állapota, b) oktatási szint, c) munkaerő-piaci állapot, d) egyes projektek esetében a lakhatási körülmények. Ezek az indikátorok tipikusan egymáshoz viszonyítva szerepelnek, így elég, hogy megfeleljenek a szükséges kritériumoknak ahhoz, hogy valaki egy adott projekt kedvezményezettjévé válhasson. A célcsoport másik meghatározási módja, ha a társadalmi célzás helyett, a határvonal meghatározása földrajzi jellegű, így a legkevésbé fejlett kistérségek és települések teljes népessége részt tud venni a javasolt fejlesztésben.

A hátrányos helyzetű települések önkormányzatai nehéz helyzetben vannak. A fejlesztési irányelvek mellet a fő hangsúlyt a felzárkóztatásra kell helyezniük. A különböző területek egyaránt igénylik a fejlesztést, támogatást. Az oktatás, az anyagi hozzájárulás, a munkamorál kialakítása illetve fejlesztése a különböző támogatások alkalmazásával érhetőek el. Ezen önkormányzatok segítésére a Sajó Brikett Nonprofit Kft. felajánlja, a mobil brikketáló gépét, amivel a keletkezett mezőgazdasági, fa- illetve zöld hulladékot helyben brikketálni tudják. Ezzel segítve a fűtési költségek csökkentését, hiszen a zöld hulladékok elszállítása vagy egyéb famaradványok fel nem használása egyéb költségeket jelentenének.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)