A könnyűszerkezetes házak elemei

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A könnyűszerkezetes falaink vázszerkezete beépített belső oszlopokból áll, amelyek kiosztása normál körülmények közt 62,5 cm. A vázszerkezet vastagsága külső falak esetében 14-16 cm. A fa teherviselése oszlopként való alkalmazásnál a többszörösét teljesíti annál, mint amire igénybe van véve a falpanelben. Egy átlagos családi háznál a teherviselés szempontjából megfelelő lenne akár 10 cm vastagságú vázszerkezet még a külső falak esetében is.  A hőszigetelés kérdése, valamint a fa, mint élő anyag mozgása miatt ennél mindenképpen vastagabb vázszerkezet ajánlatos. Az ideális vázvastagság szerintünk 14-16 cm. Az ilyen vázvastagságú falnak /ha szárított KVH anyagból készül!/  minimális a mozgása. A bordák közét kitöltő ásványgyapot hőszigetelő pedig a külső hőszigeteléssel együtt kiváló hőszigetelést nyújt, és egy energiatakarékos modern könnyűszerkezetes házat eredményez.

Könnyűszerkezetes házaknál a vázszerkezet növelése egy bizonyos vastagságon túl már nem jár jelentős eredménnyel. A külső falakon a hőszigetelés vastagságának növelése is csak akkor hatásos, ha ez együtt jár a többi épületelem hőszigetelésének növelésével, az esztrik és födém, valamint a tetősík jobb szigetelésével a tetőtér beépítése esetén. Lényeges a jobb minőségű nyílászárók alkalmazása, valamint a ház tömítettsége, amely a részletekben rejlik.

A ház és panelgyártásunkban a legelső időktől kezdve az a törekvés érvényesül, hogy az elemek gyártása a lehető legteljesebb mértékben az üzemben történjen  /az alapozási és szakipari munkáktól eltekintve/ , hogy ezáltal a helyszíni szerelési idő a lehető legrövidebbre korlátozódjon.  A minél nagyobb fokú előregyártás feltétele a precíz előkészítés, ahol milliméter pontosságú minden és valamennyi  kötőelemnek előre kijelölt helye van. A fal az épület egyik leglényegesebb eleme, nem mindegy miből és hogyan készül. A kezdetektől fogva  nagypaneles technológiával építjük házainkat, ahol egy fal egy panelt jelent a megvalósításban. Amíg a gipszkarton egy száraz vakolat, szilárdsági tulajdonságait nem lehet figyelembe venni, addig a gipszrost lemez teherviselő, amely megfelelő merevséget és stabilitást ad az épületnek. A gipszrost lemez festhető és csempézhető, dűbelezhető, tehát egy normál tárgy a falfelület bármely részére felrakható. Egy favázas háznál nem csak a belső oszlopoknak van lényeges szerepe, hanem a váz borításának is, mivel nagyrészt ez ad megfelelő merevséget és szélállóságot a háznak. A borítás szerkezeti elem egy favázas háznál. Olyan esetben, ha a nagy  nyílászárók miatt kritikusan lecsökken a falfelület, akkor belső acél szélmerevítőket alkalmazunk a stabilitás növelésére. Nagyobb súlyú tárgyakhoz /pl. bojler/ külön belső bordákat használunk valamennyi falszerkezethez.

Az OSB borítás masszív és teherviselő, a gipszkarton pedig a festhető és csempézhető burkolat. A kétféle variáció közt használati értékben nincs különbség. A fal teljes vastagsága egyik esetben 26,5 cm, a másik esetben 29 cm.

A födémek esetében szintén a két legmeghatározóbb szempont a teherviselés és a hőszigetelés, az egyáltalán nem mellékes egyéb épületfizikai tulajdonságok figyelembevétele mellett, például a kopogás teljes mértékű megszűntetése. A födém szerkezete nagyban hasonló a falakéhoz, de a rétegrendje a rendeltetés függvényében változik attól függően, hogy a ház földszintes vagy tetőteres. A födémek  teherviselő elemei  általában 8/20 cm méretű gerendák. A födém ugyanúgy paneles szerkezetű, mint a falak, a gerendák feletti teherviselő réteg  deszka vagy OSB lemez. A födémpaneleket szerelésnél egymáshoz és az alatta levő falak felső keretéhez csavarozzuk.

Az  5,3 KN/ m2 érték nagyobb annál, mint a szabvány előír, de hosszabb élettartamot biztosít az épületnek.

A födém általában 20 cm vastagságú gerendákból áll. Mivel ez a keresztmetszetű anyag gazdaságosan 5,5 m fesztávig alkalmazható, e fölött 22 cm vastagságú gerendákat használunk.

A födémgerendákat borító rétegnek szintén lényeges szerepe van a falakat és a tetőt érő szélnyomás és az egyre gyakoribb viharok elviselésében, stabilizálja a tetőt. Hiányában repedések, sőt nagyobb mozgások is előfordulhatnak. Nem ritkán látni egyes olcsónak hitt megoldások esetén könnyűszerkezetes házaknál, hogy a födém felső „burkolata”  csupán csak fólia, és kizárólag a járásra kijelölt helyekre tesznek masszív borítást, sok esetben még oda sem.

A födémszigetelés teljes vastagsága ott ahol a tetőtér nincs beépítve 23 cm. Ahol a tetőtér beépített, ahol a szarufák között is hőszigetelés van, akkor a földszint feletti födém szigetelése 10 cm vastagságú ásványgyapot.

A tető nagyobb távolságú építkezés esetén paneles formában, egyébként előre leszabva és elkészítve kerül kiszállításra, de ahol a célszerűség úgy kívánja rácsostartókat építünk.

Ahol a tetőtér beépítésre kerül, ott a szarufák 20 cm vastagságúak, ami hosszú élettartamot biztosít. A szarufák közé 18 cm vastagságú ásványgyapot kerül, ami minden igényt kielégítő hőszigetelést biztosít. A további szigetelés a szarufák alatti síkban történik.

Ahol a tetőtér nem beépített, ott hagyományos dimenziójú és szerkezetű tetőt építünk ácsolt vagy paneles formában.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo