A fenntartható fejlődés alapelvei

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A nagyszerű ötletek általában egyszerű ötletek. Bár minden fontos téma konkrét elemzése szükségszerűen bonyolultságot és finomságot jelent, az alapfogalmakat, amelyek alátámasztják a gondolkodás erőteljes paradigmáit, általában viszonylag egyszerűek és könnyen érthetőek. A társadalomtudomány területe, az emberek millióit érintő ötletek és a nemzetek politikájának irányítása mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, nem csak egy elitnek. Csak így tudják áthatolni az intézményeket a helyi szintről a globális szintre, mely az emberek részévé válnak. Ez a fejlődés fogalma.

A fenntartható fejlődés alapelvei lehetővé teszik a különböző ágazati és fejlesztési stratégiák összehangolását a fenntartható fejlődés horizontális stratégiájával, valamint általános iránymutatást nyújtanak a stratégia prioritásainak, a konkrétabban meghatározott célok és feladatok meghatározásához, a végrehajtás kereteit és eszközeit összehangolt és harmonizált módon. Az alapelveket az ENSZ és az EU megfelelő szervei a legmagasabb szinten fogalmazták meg, tisztázták és elfogadták. Országos jelentőségük miatt az alábbi alapelveket kell kiemelni.

A holisztikus megközelítés elve, a dolgokat egymással összefüggő elemek rendszerének kell tekinteni, amelyek maguk is az egymással kölcsönhatásban álló rendszerek. Bármilyen beavatkozás a távoli rendszerekben is fellángolhat. Így a helyi kihívások megfelelően kezelhetők a szélesebb környezet és a globális trendek ismeretében.

A nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti szolidaritás elve. A fenntartható fejlődés érdekei az emberekre összpontosítanak. A jelenlegi generációk fejlődési és környezetvédelmi szükségleteit a nélkül kell kezelni, hogy veszélyeztetnénk a jövő nemzedékek saját igényeinek kielégítését.

A társadalmi igazságosság elvénél, el kell ismerni a megfelelő életkörülményekhez való jogot, és mindenki számára garantálni kell az alapvető emberi jogokat. Minden embernek egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie a társadalom méltó tagjainak megszerzéséhez szükséges ismeretek és készségek megszerzéséhez.

Az erőforrások fenntartható kezelésének elve, az erőforrások fenntartható kezelése a környezet hordozó kapacitásának korlátozása érdekében, a természeti erőforrások körültekintő és takarékos felhasználásával megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges erőforrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, és nagy hangsúlyt fektetünk annak megőrzésére.

Az integráció elve azt takarja, hogy az ágazati politikák, tervek és programok kidolgozása, értékelése és végrehajtása során figyelembe kell venni a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokat és azok kapcsolatait is annak érdekében, hogy kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti tevékenységeket össze kell hangolni.

A helyi erőforrások felhasználásának elvekor erőfeszítéseket kell tenni, a helyi erőforrásokból származó helyi közösségek szükségleteinek ellátására. Meg kell őrizni a helyi jellemzőket és a sokszínűséget. Az ember által létrehozott környezet és a kulturális örökség megőrzése és fenntartható használata szintén nagyon fontos feladatok.

A nyilvánosság részvételének elve szintén prioritást élvező szempont, ugyanis mindenki számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a társadalmi / gazdasági életet és a környezetet érintő információkhoz, a döntéshozatali folyamatokra vonatkozó információkhoz. Tisztázni és fokozni kell az emberek tudását a fenntartható fejlődésről, annak társadalmi / gazdasági és környezeti hatásairól, valamint a fenntartható megoldásokról és megközelítésekről. Meg kell erősíteni a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban.

A társadalmi felelősség elve, a fenntartható fejlődés és az életminőség javítása érdekében meg kell változtatni a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási mintákat. Meg kell erősíteni a vállalkozások társadalmi felelősségét, valamint a magán- és a közszféra közötti együttműködést.

Az elővigyázatosság és a megelőzés elve tekintetében, az elővigyázatossági megközelítés azt jelenti, hogy ha a súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetőségét észlelik, a teljes tudományos bizonyosság hiányát nem lehet kifogásként használni a környezet károsodásának megelőzésére vagy az emberi egészség veszélyeztetésére irányuló hatékony intézkedések késleltetésére, azaz az észlelt fenyegetés súlyosságát figyelembe véve kell lépéseket tenni. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatosság elvének megfelelően kell megtervezni és végrehajtani, és meg kell akadályozni a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetet károsító vagy szennyező tevékenységeket, és – ha ez nem lehetséges – csökkenteni kell, és végül a károkat vissza kell állítani az eredeti lehetőség szerint.

A szennyező fizet elv talán a legvitatottabb álláspont, ugyanis az áraknak tükrözniük kell a társadalom által a fogyasztással és a termeléssel kapcsolatos tevékenységek által fizetett valós költségeket, valamint azok hatásait, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit is. A környezetet károsító / szennyező tevékenységet végzőknek az emberi egészségre vagy a környezetre okozott károkért kell fizetniük.

Mindent összevetve törekednünk kell környezetünk védelmére, továbbá innovatív technológiák fejlesztésére és az újrahasznosítás maximalizálására. A hulladékok java részét egy laikus csak szemétnek látja, viszont egy hozzáértő vizsgálata során kiderül, hogy nagy százalékban újrahasznosíthatóak. Az újrahasznosítás új mérföldkövét fejlesztette ki a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mikor megalkotta mobil fabrikettáló gépét.  Olyan szolgáltatást nyújt az innovatív technológia segítségével, mely a hulladékokat azok keletkezési helyén dolgozza fel és hatékony, környezettudatos, magas fűtőértékkel rendelkező fabrikettet állít elő.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

A fenntartható fejlődés alapelvei (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Fogyasztás, környezet és fenntarthatóság

A megújuló erőforrások fogyasztása A környezet helyzete Fenntarthatóság
több, mint amit a természet újratermelni képes a környezet pusztul nem fenntartható
a természet újratermelő kapacitásával azonos mértékű környezeti egyensúly fenntartható, nem változó állapot
kevesebb, mint amit a természet újratermelni képes a környezet megújul fenntartható fejlődés

Környezetbarát termékek

A növekvő népesség növekvő anyagi jóléte csak úgy képzelhető el, ha a környezeti erőforrások egyre kisebb igénybe vételével folyik a termékek előállítása. Illetve, ha reflektálunk arra, hogy a boldogságunk, jóllétünk milyen mértékben függ/független termékek beszerzésétől/fogyasztásától, ld. pl. happiness economics. Egyes cégek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy termékeik előállítása során, a termék életideje során vagy az után minél kisebb környezeti terhelést okozzanak. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, mert sokan visszaélnek vele. Ilyenkor beszélünk az ún. zöldrefestésről, amikor egy cég csak a szavak szintjén környezetbarát, s terméke mit sem változik, vagy pl. környezetbarát célokat támogató alapítványt hoz létre, miközben fő tevékenysége rengeteg természeti, társadalmi kárt okoz. Más cégek természetesen őszinték és hitelesek, érdemes tájékozódni.

Öko-címkék

Jelenleg az EU-ban a termékek hátoldalán, csomagolásán különböző „öko-címkével” találkozhatunk, jelentésük nagyon különböző. A leggyakoribbak: a Möbius hurok, a Zöld Pont (Der Grüne Punkt), a Ricoh Group újrahasznosítás címkéje, az Európai Unió „öko-címkéje”, a „Nordic Swan” (Északi Hattyú) és a magyarországi cédrus-fa védjegy.

Lehet-e fenntartható a fejlődés?

Számos környezetvédő bírálta a „fenntartható fejlődés” kifejezést, mondván, hogy oximoron, mert a gazdasági fejlődés és a hozzá rendelt elméletek és szabályozások az erőforrások állandó fogyasztásában gondolkodnak, mintha az erőforrások mindenkor hozzáférhetőek volnának. Sok erőforrást, mint például a kőolajat és a földgázt az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogy természetes úton újratermelődik, így egyre fogyatkozik a készletük. A kifejezés ellen azzal érvelnek, hogy az üzleti életben a „fenntartható fejlődés” szókapcsolatot úgy használják, mintha a jelenlegi fajta gazdasági fejlődés is fenntartható volna, vagy mintha a kapitalizmus környezetbarát volna – félretolva útjukból olyan embereket, akik nem a gazdasági, hanem a környezeti értékeket hangsúlyozzák. Egy másik érv a kifejezés ellen az, hogy a közgazdászok rendszerint a fenntartható fejlődés alatt állandóan fenntartható gazdasági növekedést értenek, amely azonban (mivel a gazdaság a természeti erőforrások használatára alapul) elvileg sem lehetséges, hiszen a Föld véges méretű.

A megújuló energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások megfelelő megszervezése gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni fejlődést – vagy a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatukkal. Az utóbbi eset is lehet nem fenntartható, ha az erőforrások lassú fogyasztása meghatározatlanul hosszú ideig tart.

Ha pedig a fejlődés alatt nem feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli növekedését, hanem inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor ez elvileg lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo