Gazdaság

2021-04-202021-04-21

Lányos szakmák / fiús szakmák?

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország — Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

2021-04-172021-07-06

A vírusmarketing

Az StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának még az első felében – a direkt és indirekt reklámok különbségeiről szóló írásban – ejtettünk szót a gerillamarketingről, vagyis az alacsony költségű, nem-konvencionális promóciós eszközök, -technikák, -stratégiák együtteséről. A gerillamarketing online ágáról akkor nem írtunk; ezen az ágon a legelterjedtebb fajtájú gerilla-termékreklámozás a vírusmarketing (angolul viral marketing). Nyugtalanító elnevezését nem onnan nyerte, hogy összekapcsolódott volna bioszferikus járványokkal, vagy köze volna a rosszindulatú programkódokhoz (számítógépes vírusokhoz), hanem azon jellemzője felől, hogy rövid üzeneteinek terjedése a „szájról szájra”-reklámhoz hasonlóan, vagyis a vírusterjedésre emlékeztető módon történik.

A „vírus marketer”, azaz a „víruskampány” elindítója, kezdeményezője mintegy útrabocsát a neten egy különös fotót, montázst, hangfájlt, gifet vagy kreatívan megszerkesztett videoklipet, amely a belé implikált reklámtól független önértéket hordoz. Ez az önérték olyan impulzivitás, amely a megcélzott net-használókat megosztásra ösztönzi. A tartalom bájossága, fokozott humorossága, vagy épp groteszk volta, elképesztő, megdöbbentő, megrázó, akár szokatlan módon viszolyogtató hatása mind szóbajön, ha áttekintőlegesen beszélünk a sikeres „víruskampányok” példatáráról. Átütő videókoncepció nélkül a klippel indított kampány lefullad, de a célnak megfelelhet a videóbeli bennfentes vagy annak látszó érdekes információk általi figyelemkeltés is. Előnye az ilyen klipeknek, hogy nem tartoznak a spam (levélszemét) kategóriába.

A „vírus marketer” csak indító személy, a későbbi folyamatoknak már nem gondnoka: az elindult üzenet és a fogyasztók magukra maradnak egymással. Az indító szempontjából az üzenet önálló életre kel, „önmagát terjeszti” azáltal, hogy megosztási kedvet vált ki maga iránt. Nem a kiválasztott mediális csatornák tolják tovább – ellentételezés fejében – a kampányt, hanem a használók, az üzenet-befogadók. Az eredetileg nem csomópontra küldött üzenet is előbb-utóbb elér egy, esetleg több csomópontot, olyan online platformot, ahol az üzenetterjedés megugrik (videómegosztó oldalak, közösségi oldalak, népszerű blogok, vlogok, chatszobák, fórumok). Az üzenetterjedés azonban – hogy hányan látják először x nap alatt a klipet – nem azonos a megosztási szaporulattal: egy elért csomópont már nem vagy alig továbbítja más csomópontra az üzenetet, és lehet, hogy ott is ismerik már azt, így bezárul a kör.

Nagy cégek is élnek a vírusmarketing eszközével, leplezett módon. Például sokat költenek egy bizarr üzenetfilmre, amelyet a tömegkommunikációban nem szerepeltetnek (esetleg a szabályozás miatt nem is tehetnék), hanem úgy tesznek, mintha azt tőlük függetlenül készítették volna valakik. Hasonló alakoskodás ez, mint amikor fotóalbumokat, vagy más könyveket látszólag független blogok dicsérnek-kritizálnak, a kiadó megbízásából.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)

2021-04-152021-07-13

Társadalmi kohézió

Összefoglalás:
Mi is az a jólét? Miként közelítsük meg és, hogyan definiálhatjuk? Az emberek közösségében van az erő. Cikkünkben megismerheti a társadalmi kohézió fontosságát a hátrányos helyzetűek számára.

Egy ország jólétének és társadalmi kohéziójának szintje hosszú időn keresztül nagyrészt stabil. A jólét két kulcsfontosságú tényezője, az egyenlőség és az oktatás. Ez a cikk áttekinti ezeket a kapcsolatokat, majd annak megvitatására tér át, hogy az oktatás korai szintje hogyan befolyásolja a korabeli jólétet. Megállapítja, hogy az oktatás a társadalmi kohézió szempontjából fontos, és hogy az oktatás történelmi szintjei többnyire fontosabbak, mint a kortárs beiskolázások. A bizonyítékok nagyrészt nyugatról származnak az adatok rendelkezésre állása miatt, de más régiókban is támogatják ezt az állítást. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az országok felzárkózhatnak. A változás azonban nem könnyű, tekintettel az egyenlőtlenség „ragadósságára” és az 1870-es és 2010-es átlagos iskolai évek közötti magas összefüggésre. Nehéz a szegény és képzetlen állampolgárok számára megszervezni, és biztosítani a forrásokat. Számos ország nem rendelkezik elegendő gazdasági vagy egyéb erőforrással vagy politikai támogatással ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen az emberi tőke eloszlásának megváltoztatására.

Az emberi jólét és az életminőség felmérésére sokféle megközelítés létezett. Különbségektől függetlenül az elmúlt évtizedekben általános konszenzus született az igényről, mely a hagyományos jövedelemorientált jólét mérséklése az „emberi fejlődéssel, (vagyis a „képességek megközelítése”) kétségtelenül az egyik legfontosabb kezdeményezője ennek a szemléletnek. A képesség megközelítés, a társadalmi tényezők fontossága és a társadalmi kontextus kevésbé kaptak lehetőséget, központi szerepet. Az itt bemutatott elemzés középpontjában áll az a társadalmi kérdés, melyek meghatározó tényezők és fontos szerepük van a jólétben. Különösképpen foglalkozunk a társadalmi kohézió fontosságának elméletével és értékelésével, amelyet társadalmi minőségként említünk az emberi képességek elemzésében.

A társadalmi kohézió egy olyan fogalom, amelynek jelentősége folyamatosan növekszik az akadémiai tudományágak, valamint a nemzeti és nemzetközi politikai napirenden. Azonban a problematika abban rejlik, hogy nemcsak a társadalmi kohézió jó közérzetre gyakorolt hatását fogalmazzák meg, hanem ésszerű intézkedések javaslatában is a kohézió értékelésére. Feltéve, hogy a társadalmi kohéziót konceptualizáljuk, mint társadalmi minőség, akkor ezt a minőséget csak az adott társadalom tagjai értékelhetik és ítélhetik meg. Az elmúlt években a tudósok javaslatot tettek az észlelésen alapuló (azaz szubjektív) többdimenziós indexek használatára, a kohézió mérésére. Továbbá a társadalmi kohézióról egy koncepcionális áttekintést mutatnak be, amely lehetővé teszi a „konszenzus” kialakulását a fajták között. Fontos a polgári identitás, az állampolgárság kialakulásának fejlődési folyamata, mint identitási dimenzió a társadalmi kohézió nemzeti szintű előmozdításában. Emellett azt javasolják, hogy az általánosított, azaz a társadalmi bizalom és a méltányosság felfogása kulcsfontosságú összetevő, amely a társadalomról feltételezi, hogy makroszintű kohézió. Továbbá a társadalmi kohéziónak belső és instrumentális szerepe van a térség terjeszkedésében, az emberi képességeknek. A társadalmi kohézió nem csak a rendelkezésre álló szabadságok nagyobb skáláját teszi lehetővé. Az egyén számára lehetővé teszi a különböző háttérrel rendelkező egyének egyesülését is nagyobb hatékonysággal a közös célok elérésében. Ebben az értelemben a társadalmi kohézió nemcsak lehetőségszerkezet az egyének számára a jólét elérésében, lehetővé teszi az erősítést is úgynevezett csoportfüggő vagy társadalmi képességekre, amelyeket az egyének önmagukban nem lennének képesek elérni.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)

2021-04-092021-07-06

A zöldmarketing

Az StartMa program cikksorozatának legutóbbi néhány írásában a geografikus, a lokális és a települési marketing kölcsönös érintkezéseivel, és egymástól való elkülönböződésével foglalkoztunk. Mivel a bemutatott különállásokra ezeknek a rokon szakágaknak a puszta elnevezése nem utal határozottan, így laikus összetévesztésük, vagy fogalmi összemosásuk is elő-előfordul. Hasonlóképpen a zöldmarketing kifejezés sem beszél önmagáért.

A „termékmarketing” esetében az hangsúlyozódik, hogy mit (produktumokat) marketingelnek. Más tevékenységi ágak nevében viszont nem ilyen a jelző és a jelzett szó logikai viszonya, hiszen például a „mobilmarketing” szó nem a jelzőbe foglalt eszköz értékesítéséhez kapcsolódó szorgalmazásokat jelenti, hanem a mobilhálózati úton, mobil-elektronikai, mobiltechnikai alapon történő marketingelést. A „zöldmarketing” esetében pedig akár az egyiket, akár a másikat tippeljük az imént exponált logikai viszonyok közül, az nem fog megértésre vezetni. Nem állítható ugyanis, hogy a zöldmarketing – avagy ökomarketing – középpontjában általában zöldprogramok forszírozása, útjuk egyengetése állna, vagy hogy az ökomarketingben zöldprogramok országos vagy nemzetközi kapcsolatain át intéződne a marketingtevékenység.

A zöldmarketing formái változatosak, de egyelőre a leggyakrabban olyan formában találkozunk vele, hogy a termékmarketing nem mulasztja el zöld kiegészítőelemek beépítését. Például nem lehetetlen, hogy egy gyártócég, amely nem helyez különösebb súlyt termékei természetbarát módosításaira, azok környezetkímélő csomagolására stb., főtevékenysége mellett feltűnő módon támogat valamely zöldmozgalmi ügyet, e szponzorációval többlet-szimpátiát kelt maga iránt, amely pedig némi piaci előnyhöz juttatja. Ez is zöldmarketing-eredmény. Ám ha a cég valóban sokat tesz – a gyártási folyamat tekintetében is – zöld szempontok érvényesítéséért, akkor ennek marketinges kiemelését megintcsak zöldmarketingnek mondjuk. Menjünk egy lépéssel tovább: kimondottan környezetvédő funkciójú termékek gyártásához (például: folyadékgyűjtő biztonsági kármentő tálca) nyilván eleve olyan marketing fog kapcsolódni, amely környezettudatossági elveket medializál. Mondhatnánk, ilyen a legigazibb ökomarketing, de azt nem mondhatjuk, hogy egyben a legjellemzőbb a kategóriában.

Napjainkra már itthon is úgy alakult a fogyasztói szemlélet, hogy tíz vásárlóból nyolc szívesen fogadja azt a termékverziót, amely pozitív ökologikus vonásokat hordoz, sőt, hajlandó valamivel többet fizetni a termékért, ha az környezetbarát összetevőkkel produkálódott. Ez a körülmény magukat a gyártókat is további döntéshozatali meggondolásokra készteti. Hiszen a „zöld vonások” lehetnek szinte csupán szimbolikusak, de lehetnek igen komolyan érdemiek is, utóbbi eset viszont plusz figyelmi és munkaerőráfordításokat, új beruházásokat igényel, legalábbis eleinte. Márpedig kérdéses, hogy mekkora azoknak a vásárlóknak az aránya, akik akár jóval többet is fizetnének, ha biztosak lehetnének a márka- és termékválasztás valós ökologikus (térség- illetve bolygókímélő) értékében, illetve akik választásaik dolgában hajlandóak a rendszeres-következetes ökologikus aktivitásra.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)

2021-04-072021-07-12

A falusi élet előnyei

Összefoglaló:
A városi élet nyüzsgő, rohanó, zsúfolt világával szemben a falusi élet lelassult, tiszta, egészséges és könnyed. Jöjjön velünk egy utazásra, mely elvarázsolja egy csodás vidékre.

A vidéki élet mellett szól az utazás. Bár sok olyan közlekedési eszköz létezik, amely csökkenti a testmozgást a városokban, a falvakban az élet nagyon „fizikai” lehet. A falusi élet minden tevékenységéhez szükség van testmozgásra, például a földdel való munkára, a földbe vetésre, a télre fa aprítására és összegyűjtésére, a régi ösvényen való sétára vagy a közeli boltba járásra. Azt mondják, hogy minimum napi harminc perc aktív séta szükséges az egészség megőrzéséhez, ezzel szemben a falusi élet több lehetőséget kínál, mint egy harminc perces aktív séta. Amennyiben a sétát este, sötétedés után teszi, varázslatos látnivalókkal gazdagodhat vidéken. Az ipari szennyezés miatt a városi éjszakákon csak a különféle házak, a közlekedési lámpák, a járműlámpák és az utcai lámpák szikrázó fényei láthatók, a csillagok és a hold azonban nem. A falu területén azonban tiszta és gyönyörű éjszakai égboltot ölelhet fel, csillagok ezrei csillognak. Egy holdfényes éjszakában messze lát a ház tetejéről és minden tisztán látható.

Feltéve, hogy ha egy városban él, mielőtt kimegy az utcára, ellenőriznie kell, hogy divatos-e a ruhája vagy sem, mivel mások kinevethetik öltözéke miatt. Általános beszélgetési témák lehetnek a részvények, pletykák, hollywoodi filmek vagy sztárok, autók, stb., annak ellenére, hogy nem szereti ezeket a dolgokat. Ezzel szemben a falusi baráti körök egészen másról szólnak, úgymint szabadság, hobbi, közösségi értékek.

Következő különbség a parkolás, ha van autója, akkor tudja, milyen nehéz parkolóhelyet találni a városban. A kis utcák tömöttek, még fizetős parkolóhelyet is nehéz találni, nem hogy ingyeneset, már amennyiben létezik ilyen a városokban. Mindazonáltal egy kis településen nincs olyan közlekedési rendőrség, ami megbüntetné, hogy a faluban az út szélén állt meg. Továbbá nincs lámpa és nincs dugó.

Utolsó és talán legfőbb érv, mely a vidéki élet mellett szól a közbiztonság. A városi élet hatalmas nyomása sok embert megront. Rengeteg bűncselekmény történik a városban, sok lopás és gyilkosság. A városban sokkal több jármű van, ami gyakran közlekedési baleseteket eredményez. Míg a falvakban kevés közlekedési baleset történik. Egy másik elem, amely veszélyt jelent az ön számára, a járványok és betegségek, amelyek többsége egyik városról a másikra terjednek. A városokban élő emberek a mozgásszegény életmód és a gyorsétterem miatt sok betegség számára kiszolgáltatottá válnak. Az ellustulás, mozgásszegény életmód, a gyorséttermi étkezések a falusi ember számára érthetetlen, egészségkárosító tényezők, melyekre nem vágynak. Így egészségesebben, fittebben, tartalmasabban élik mindennapjaikat.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Megélhetés egy kistelepülésen
Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

(X)

2021-04-012021-07-06

A városmarketing

Az StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában a legutóbbi írásainkat a geomarketing és a lokális online marketing rövid ismertetésére szántuk. Mindkét ismertetés alkalmával kitérhettünk volna tematikus érintkezésekre, átfedésekre a települési marketinggel – amelynek klasszikus formája: a városmarketing –, ám jobbnak láttuk biztos módon elkerülni, nem kockáztatni meg azt a súlypont-zavart, amely a két cikket homályos értelművé tehette volna. Míg ugyanis a geomarketing és a lokális marketing fő indukátorai, aktorai a privát cégek, vállalkozások, addig a városmarketing elsődlegesen településközösségi, intézményi aktivitást jelent, még ha úgy van is, hogy a vállalkozásokkal történő együttműködés, célirányos funkciómegosztás elidegeníthetetlenül hozzátartozik a városmarketinghez, és egyes meghatározott, városmarketinges illeszkedésű kezdeményezések privát cégektől is kiindulhatnak.

Fontos még gyorsan tisztáznunk, hogy a városmarketing, mint fogalom, az urbanisztika részfogalma: olyan részfogalom, amely urbanisztikai szempontok mentén tagolódik: városcentrum-marketing, városnegyed- (városrész)-marketing, közigazgatási marketing stb. Így tehát korántsem szimplán a város-propagálásról van szó. A város kifelé irányuló, goodwill-növelő célzatú kommunikációja, a város-imázs (nem alaptalan) javulását reklámeszközökkel továbberősíteni hivatott marketingmunka csupán az egyik szegmentuma a városmarketingnek.

A „belső városmarketing” (a város-lakosság igényeinek kielégítéséért végzett, folyamatos piacelemző készségű szervező- és fejlesztő-tevékenység) és a „külső városmarketing” (a város iránt érdeklődő, illetve ott valamilyen alkalmi vagy huzamos érdekeltséget bíró máshol-lakók – turisták, konferencialátogatók, külső befektetők stb. – igényeinek kielégítésért végzett szervező- és fejlesztő-tevékenység) egybehangolása maga is külön figyelmet kívánó, fontos városmarketing-feladat. A belső és külső igények – ideértve a még nem közvetlenül adott, ám nagy valószínűséggel prognosztizálható igényeket is – jelentős részben rendszeresen egybeesők, ám szintén rendszeresen bukkannak fel ütközések is a két igényoldal közt.

A vatikáni múzeumok látogatottsága – de Róma egészének turisztikai frekventáltságával hasonló a helyzet, és vonatkozik ez akár Dubrovnikra, Amszterdamra stb. is – olyan tömegesülést ért el a 21. századra, hogy bár hatalmas bevételt jelent a locus számára, de azt a locus már nem tudja a maga állapotainak valódi javítására fordítani. Legalábbis a koronavírus előtti évtizedekben a környék szemetesülése, rongálódása szüntelen tartott, és a város élhetőségével együtt a turisztikai élménytartalom is romlott (megállni a kerge nyájban egyre kevésbé van mód). Nagy mélységű, kibékíthetetlen ellentétre a városmarketingen belül nem feltétlenül akad példa minden város életének minden egyes évtizede során, de minden városvezetésnek érdemes előre-kondicionálnia magát nehezebb fajta döntéshozatalokra. Huzamosan viselni ilyen ellentéteket elvileg nem szabad, mégis, a szükségesnek mondható intézkedések sok városban igen lassan érnek be.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)

2021-03-302021-07-12

Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

Összefoglaló:
Minden ember más, máshogy éli napjait és eltérő prioritás alapján hozza döntéseit. Az elmúlt években főként a munkakeresés hatására rengeteg ember költözött városokba, avagy ingázóként vállalt munkát közeli városokban. Ez hatalmas terhet ró a városokra, akárcsak a családokra. Hál istennek egyre több cég kezdeményezi a helyben lévő munkaerő segítését, megtartását.

Az urbanizáció évek óta a fő trend az egész világon. A falvakban született emberek többsége modern városokba rohan. Nyilvánvalóan nagy különbségek vannak a falu életmódja és a városi életmód között. Nehéz megmondani, melyik a jobb. Egyikük sem áll a másik felett. A városban élés gyakran magasabb fizetést, több lehetőséget, több árucikk-választási lehetőséget, több oktatási forrást, jobb orvosi ellátást kínál stb. Ezek a dolgok azonban manapság fokozatosan elérhetők a falvakban. Azok az emberek, akik soha nem jártak falvakban, nem ismerik a falusi életmód igazi szépségét.

A továbbiakban ismertetjük a falusi élet előnyeit, melyeket egy nagyvárosban sosem tudunk megtapasztalni. Amennyiben nem élt falvakban, nem tudta elképzelni, milyen friss a levegő. Nincs autó kipufogógáz, vízelvezető árok, büdös hulladék. Míg a városi életbe való belépéshez szinte maszkot kell viselni (érdekes hasonlat 2020.-ban), falvakban élve hajnaltól sötétedésig friss a levegő.

A város mindig forgalmas és zajos. Nagyon sok jármű és ember van az úton. Zajok érkeznek mindenhonnan, úgymint közlekedési zajok, ipari zajok, építési zajok, szomszédok és lakóhelyek zajai. A falvakban azonban soha nem kell aggódnia ezekért a zajokért. Éjjel mélyen aludhat, nappal pedig a csendes sétát élvezheti.

A falusi élet javára írható, hogy különféle zöldségféléket termeszthet egyedül. Ön ellenőrzi a vetést, trágyázást, növekedést, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a zöldségek minden adalékanyagtól mentesek és tiszták. Ezzel szemben a városban élőknek minden ételt szupermarketből vagy helyi bevásárlóközpontból kell megvásárolniuk. Friss zöldségek fogyasztásához korán kell kelni és rohanni kell a piacra. A helyzet azonban teljesen más, egy kis településen.

A fogyasztói élet és a megélhetési költségek kétségtelen, hogy a falvakban jóval kedvezőbbek. Az áruk ára alacsonyabb a falvakban, mint a városban. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi terméket vásárol, míg kevesebb pénzt költ falusi életmódnál. Továbbá, mivel kevesebb a fogyasztói lehetőség, nagy megtakarításra tehet szert.

A legtöbb városban élő ember magányosan él, pedig csak 10 méterre van más emberektől, mégis egyedül érzi magát. Kevés a kommunikáció a szomszédok között, és a barátok több tíz kilométerre lehetnek. A magány megölése érdekében online filmeket néznek, online játékokat játszanak, rövid utazásra indulnak. Falvakban élve azonban soha nem érzed magad egyedül. Minden reggel köszönthetsz a szomszédjaidnak, és csak 20 méterre lakhatsz a barátaidtól. A városban mindenhol találkozol idegenekkel, míg a faluban mindenki ismeri egymást.

Minden ember más, máshogy éli napjait és eltérő prioritás alapján hozza döntéseit. Az elmúlt években főként a munkakeresés hatására rengeteg ember költözött városokba, avagy ingázóként vállalt munkát közeli városokban. Ez hatalmas terhet ró a városokra, akárcsak a családokra. Hál istennek egyre több cég kezdeményezi a helyben lévő munkaerő segítését, megtartását.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Területfejlesztés
Megélhetés egy kistelepülésen

(X)

2021-03-252021-07-12

Az apátia a nélkülözés útitársa

Összefoglaló:
Fejlesztés, és különösen a vidékfejlesztés egy érzelmes téma, amely felidézi a fejlett országok társadalmi helyzetét. A lesoványodott gyermekek plakátjai, vagy, ahogy egy asszony az emberek által tele szemetelt patakból iszik egyaránt elszomorítóak. Ösztönzői lehetnek, az adj többet és ne pazarolj felhívásoknak.

Fejlesztés, és különösen a vidékfejlesztés egy érzelmi téma, amely felidézi a fejlett országok társadalmi helyzetét. A lesoványodott gyermekek plakátjai, vagy, ahogy egy asszony az emberek által tele szemetelt patakból iszik egyaránt elszomorítóak. Ösztönzői lehetnek, az adj többet és ne pazarolj felhívásoknak. És mi a helyzet a kevésbé kiváltságosakkal? Nekik nincs szükségük az élet hiányosságainak megerősítésére, amely amúgy is folyamatos küzdelem, a szellem elárasztása és leveri a saját túlélésükért folytatott harc akaratát. Az apátia a nélkülözés útitársa.

A vidékfejlesztésről sok szó esik. Sok ember azt gondolja, hogy megvannak a megoldások, egyek szerint politikai szempontból javasolt, mások humanitárius megfontolásokból véleményeztetik a végeredményt. Egyesek szerint az emberi egoizmus és tisztességtelenség hatása, és ha mindenki őszinte és törődik a másikkal, akkor, nem sok különbség lenne. Lényegében a vidékfejlesztés anyagi jellegű és a vidéki falu közösségeinek életminőségük javítása érdekében nyújtott technikai segítség, mind társadalmi és gazdasági szempontból. Lehet, több élelmiszer előállítása enyhítené az éhezést, tiszta víz biztosításakor meg lehetne szüntetni a betegségek kialakulásának többségét, vagy a létfenntartáshoz szükséges biztos anyagiak adásakor meg lehetne szüntetni a szegénységet. Az igazság az, hogy az összes tényező együttes fejlesztésekor lehet átütő eredményt elérni. Hiszen a felsorolt tényezők és még sok más, összes kombinációja mind közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a gazdálkodáshoz, mint életformához. Mielőtt megvitatnánk a vidékfejlesztés hátrányait a fejlődő országokban szükségesnek tartom összefoglalni, hogy minek kell a vezérelvnek lennie.

A nyilvánosság támogatása és a részvétel, tehát a falusiakat meg kell keresni. Továbbá a fejlesztési ügynökségnek katalizátorként kell működnie az érintettek és a falusi szervezetek között. Feltéve, hogy nincs falusi szervezet (ahogy a falvak többségében) akkor ezek a célok, feladatok a falu vezetői segítségével, akár iskolai tanárok, vallási vezetők vagy közvetlenül magánszemélyeken keresztül. Különös jelentőséget kell tulajdonítani a helyi munkaerő alkalmazásának és helyben történő foglalkoztatásának. Továbbá a falvak társadalmi és gazdasági egységét meg kell őrizni. A tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy azok amennyire csak lehetséges, integrálódjanak egymással. A fejlesztésnek tartalmaznia kell rövid, közepes és hosszú távú megoldásokat a felmerülő problémákra. Míg ideális esetben a fejlesztési munkát az embereknek önmagukban kell elvégezniük, valószínűsíthető, hogy az apátia, az ösztönzés és a szervezés hiánya miatt ez ritkán valósítható meg. A fejlesztési projekt végére el kell érni, hogy a támogatott közösséget elhagyva egyedül folytassák a munkát.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Területfejlesztés

(X)

2021-03-242021-07-06

A lokális marketing

Az StartMa program cikksorozatának egyik korábbi, az online menedzseri tevékenységgel átaljában foglalkozó blokkjában viszonylag bőven foglalkoztunk a keresőoptimalizálási feladat bemutatásával (SEO). Ennek a műveletegyüttesnek egyik specializált válfaja az úgynevezett lokális SEO, amely a lokális online marketing központi része.

Ha szűken egy bizonyos cég lokális online marketingjéről beszélünk, akkor ez olyan marketingtevékenység, amelynek eszközei, eszközhasználata a keresletet – pontosabban az internetes keresés formáját öltő keresletet – valamely helyi vállalkozás, vállalkozási hely felé igyekszik terelni, keresletvonzást generálva a helyrajzi pont kínálata számára, vagy továbberősítve a meglévő vonzást. Azonban egy adott körzetben a vállalkozások szándékai jelentős részben összekapcsolódnak – például egy étteremnek és egy hozzá közeli szakboltnak és javítótelepnek közös forgalmi érdeke segíteni a keresés szűkebb körzetekhez kötött módját, legyen minél gördülékenyebb, kényelmesebb a helyhez kapcsolódó tartalmak fellelése – és ezt a társult törekvésüket, helyi adatbázisok képződését is lokális marketingnek nevezzük. Amikor egy helyrajzi pont üzleti elnevezése felkerül már a Google Mapre is, e pont térképi szereplésére sok, a helytől távol levő (akár interkontinentális utazást tervező) internethasználó figyelme is ráirányulhat, ám a lokális marketingben tipikusabb a földrajzi közelségben kereső felhasználókra fókuszálás. Mindenesetre alapfeltétel nemcsak úgy-ahogy lehetővé tenni, hanem nagyban megkönnyíteni a helyhez köthető, illetve helyi célok figyelembevételével zajló keresést. A felhasználói szempontok alapos marketinges ismeretében kidolgozott kategóriarendszerre van szükség ahhoz, hogy a felhasználó huzamos kattintási kedvvel válasszon magának egy adott körzetre szorítkozó keresés tárgyi elágazásai közül, majd akár valamely meghatározott nyitvatartási kritérium szerint, akár más opcióval keressen tovább.

Ami az egyes vállalkozások marketingeseit illeti, természetesen a Google-on kívül a helyi adatbázisokban is tanácsos megindítanuk a SEO-folyamatot, miközben utána kell nézniük további olyan felületeknek, amelyekre a cég célcsoportjába tartozók közül már sokan rákaptak, vagy amelyekre rákaphatnak.

Ha mondjuk szállodamarketingről van szó, akkor fontos lehet a felkerülés a mégoly széles tér-áttekintésű Tripadvisorra, figyelembe véve persze azt, hogy a Tripadvisoron független véleményezések, értékelések is olvashatók. Kulcsszavak kutatására és alkalmazására is szükség van, például a tájék, a környék látnivalóinak témakörében, hogy annak, aki az online térben ezekre keres rá, még abban a percben szeme elé keveredhessen akár a mi szállodánk neve-címe is. Ha a hotel belső tereiről (és esetenként parkjáról, teraszairól) virtuális sétára módot adó felvétel készül és kerül fel az internetre, ez a többlet (néhány feltételtől függően) ugrásszerű előmenetelt is hozhat SEO-szempontból.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)

2021-03-172021-07-12

A romák kihívása

Összefoglaló:
A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és egész életükre kihat. A roma gyermekek problémái már az életük kezdetekor megjelennek. Mit tehet a társadalom?

A romák Európa egyik legnagyobb és leghátrányosabb helyzetű kisebbségi csoportja. Az európai 10–12 millió roma ember körülbelül kétharmada közép- és kelet-európai országokban él. Míg néhányan megszöktek a szegénység elől, milliók élnek nyomornegyedekben, és hiányoznak a számukra szükséges alapvető szolgáltatások, az egészségügytől és az oktatástól kezdve az áramig és a tiszta vízig.

A roma közösségek hátrányos megkülönböztetése mindennapos, elősegíti kirekesztésüket. A társadalmi beilleszkedésük támogatása, szegénységük és rossz életkörülményeik messze nem ösztönzik a politikai döntéshozók és a nyilvánosság sztereotip nézeteit. A roma gyermekek pedig nem részesülnek a nekik való támogatásban, és diszkriminációval küzdenek, amely megtagadja tőlük a biztonságos, egészséges és művelt gyermekkor elengedhetetlen feltételeit. A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és az egész életre kihat. A roma gyermekek problémái már az élet elején elkezdődhetnek.

Egyes országokban például a roma csecsemők négyszer nagyobb eséllyel születnek kissúllyal, mint mások. Ritkábban születésükkor is regisztrálják őket, és sokuknak hiányzik az születési anyakönyvi kivonat, amely jelzi a szolgáltatások teljes köréhez való jogukat.

Növekedésük során a roma gyermekek nagyobb valószínűséggel alultápláltak, mint a nem roma gyermekek, és kevésbé valószínű, hogy teljesen immunizálták őket. Kevesen vesznek részt a kisgyermekkori nevelésben. A nem roma gyermekeknél ritkábban kezdik el vagy fejezik be az általános iskolát, és különösen a roma lányok jóval kevésbé járnak középiskolába. A roma gyermekek mindössze 19 százaléka jut el a középiskoláig, míg a nem roma gyermekek 89 százaléka. Az írástudási arányban is vannak eltérések, a roma fiúk aránya 80%, a roma lányoké pedig alig 75%, szemben a nemzeti szintű egyetemes műveltségi rátával. A roma gyerekeket túl gyakran szegregálják a javító osztályokba a szokásos iskolákban, és nagyobb valószínűséggel a speciális iskolákba irányítják őket.

A roma közösségekben a gyermekházasságot a fiatal lányok védelmének „érvényes” módjának és értékes hagyománynak lehet tekinteni. A valóságban az ilyen házasságok elmélyítik a lányok által tapasztalt különbségeket, és szűkítik életlehetőségeiket. Számos balkáni országban a 20–24 éves roma nők fele 18 éves kora előtt házasságot kötött. A gyermekházasság és az iskolai lemorzsolódás szorosan összefügg, különösen a lányok esetében, és az ilyen házasságok a lányokat a korai terhesség és a szülés veszélyeinek, valamint a családon belüli erőszak kockázatának is kiteszi.

A megoldás a roma gyermekek életének javításához jogokon alapuló megközelítésre van szükség. A leginkább marginalizálódott és kirekesztett gyermekekre kell összpontosítanunk, beleértve a roma közösségekben felnövő gyermekeket is, hogy fenntartsák a teljes gyermekkorhoz fűződő jogaikat.

A családok lehetőség szerinti összetartására szükséges törekednünk, továbbá minden gyermek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést biztosítanunk kell, valamint az összes gyermek védelmét az erőszakkal szemben.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége
A romák helyzete a 21. században

(X)