Falfelületfűtés, falfelülethűtés

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

Fűtési rendszerek kombinálása

A fűtési rendszerek kombinált alkalmazása tovább javítja a komfortérzetet. A helyiség alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember közérzete javul, frissebbnek érzi magát és nő az agy szellemi teljesítőképessége. Orvosi szempontból figyelemre méltó, hogy falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken az alacsonyabb fokú konvekció miatt. Elsősorban a helyiség külső falainak belső felületén érdemes falfűtést kialakítani, és csak másodsorban a belső falakon, mert erre csökken a külső tértől elhatároló felületek hideg (illetve nyáron hő-) sugárzása.

A falfűtési rendszer nyáron hűtésre is alkalmazható. A hűtés többletfelületet igényel a fűtéshez képest, ezért a hűtésre is használt rendszer, fűtési üzemmódban túlméretezett lesz. Ez egyben előny is, mert alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízre lesz szükség. A hűtés miatti többletfelületet a mennyezetre is lehet szerelni – mivel sugárzó fűtés – megfelelően fog működni. Mint minden sugárzó fűtésnek, a fal- és a mennyezetfűtésnek is van konvekciós összetevője. A mennyezet esetében hűtési üzemmódban ez különösen előnyös, hiszen a hideg levegő természeténél fogva lefelé igyekszik, pont ahol szükség van rá.

A felületek hűtésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a páralecsapódás elkerülésére. Ha nem csak fűteni, de hűteni is szeretnénk, a szabályozó rendszert alkalmassá kell tenni a felületeken kicsapódó nedvesség és a penészesedés elkerülésére. A fűtéshez képest ehhez bonyolultabb szabályozó rendszerre van szükség.

Összefoglalva a falfűtés-falhűtés előnyei:

  • gyors felfűtési idő miatt rendkívül jól szabályozható a helyiségek hőmérséklete
  • A falakban található csőrendszer (felfűtött állapotban) hőmérő segítségével könnyen megtalálható, ezért nem kell félni a képek, polcok felrakásától
  • A nagy felület hősugárzása miatt egyenletes a meleg a helyiségek minden pontján
  • A külső falakra szerelt fűtési rendszer további előnye, hogy megszünteti a külső felek hideg sugárzását
  • További előnye a falfűtésnek, hogy a nyári melegben hűteni is lehet a rendszerrel, azáltal, hogy hideg vizet keringetünk a rendszerben
  • Amennyiben a rendelkezésre álló falfelületek kevésnek bizonyulnak, lehetőség van mennyezetfűtésre is.
  • A vakolatba keverhető speciális folyadék segítségével a vakolat hőleadó képessége jobb lesz
  • falfűtési rendszernél minimális a légmozgás
  • Energiatakarékos, mivel a rendszer hőmérséklete maximum 45-47 °C
  • Nincs szükség speciális vakolatra

falfűtés rendszer szabályozásánál nagyon fontos, hogy a felületfűtések köreinek végződései hidraulikailag kiegyenlíthetőek legyenek, valamint fontos, hogy ezeket a köröket termosztátokról lehessen vezérelni, ennek köszönhetően ugyanis az összes helyiség szabályozhatóvá válik.

Falhűtés alkalmazási területek:

  • falfűtés, hűtés minden olyan helyiségben alkalmazható, ahol elegendő a fűthető falak felülete,
  • Fontos, hogy a hálószobákban, gyerekszobákban sohasem használjunk kizárólag padlótemperálást,
  • Ezért a falfűtés kitűnő kiegészítése lehet a padlófűtésnek,
  • A rendszer működőképes mind gáz, mind geotermikus energiával is.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A könnyűszerkezetes házak fűtése

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Könnyűszerkezetes ház fűtése

Ha egy hagyományos padlófűtést szeretne, szüksége lesz a padlófűtés szerkezeti elemeire (persze ezt a kivitelező beszerzi) és egy gázkazánra is, ami jelentős költség (már, csak az anyagokat, csöveket, berendezéseket, munkadíjat számolva is), továbbá ne szabad elfelejteni, hogy a házba is be kell vezetni a gázt, amelynek szintén van költsége…és ha mindez megvan és elkészült, a használat során minden hónapban még gázszámla is érkezik…
Fontos tudni, hogy a gázos fűtésrendszer kivitelezési költsége majdnem azonos a napelem telepítésének költségével, amely elkészülte után, már energiát termel, és nem havi költséget.

Ha újonnan vásárolunk telket, már a kiválasztásakor és a ház tervezésekor sokat tehetünk annak érdekében, hogy minél energiatakarékosabb otthonunk legyen. Egy déli fekvésű telekkel, vagy a nagy ablakfelületek déli tájolásával is csökkenthetjük a fűtési számlánkat.

A használt fűtőanyag tekintetében lehet szilárd fűtőanyag, folyékony szénhidrogén, villamos energia és gáz.

A szilárd fűtőanyagok közül a szén napjainkban már kevésbé népszerű. A fa viszont ma is kedvelt, egyrészt megújuló energiaforrás, másrészt az ára is aránylag kedvező, bár az utóbbi évek tapasztalata alapján ez a fűtőanyag is egyre drágább.

Hazánkban talán még mindig a gáz a leggyakoribb fűtőanyag, bár az ára folyamatosan nő, nem megújuló energiaforrás, így ennek megfelelően a készletek csökkenésével további áremelkedésre számíthatunk. Ugyan ez ma még nehezen megmondható, mert sok minden változhat a világban. Az utóbbi években érezhetően csökkent a kereslet iránta, ami az árak csökkenéséhez vezet/vezethet.
Ha a gáz mellett döntünk, fontos tudni, hogy az építésre kiszemelt telken elérhető-e, vagy bevezethető-e elfogadható költségek mellett.

Az elemzések azt mutatják, hogy az elektromos áram ára a jövőben jelentősen csökkenhet hála az új technológiáknak, melyek a nap, szél, vagy vízenergia átalakítására születtek. Érdemes lehet tehát elgondolkodni egy teljesen elektromos fűtési rendszer kialakításában is, már csak azért is mert a házi napkollektoros megoldások ára is folyamatosan csökken.

További megtakarítást eredményezhet a szobatermosztát (hőmérséklet-szabályozó) alkalmazása. Gazdaságos megoldás lehet, mert a napi életvitelnek megfelelően üzemeltethetjük vele a fűtési rendszert. A helységek hőmérsékletét annak megfelelően szabályozzuk, hogy milyen funkcióra használjuk, ha nem tartózkodunk hosszú ideig ott, nem szükséges és felesleges pénzkidobás is a túlfűtése a térnek.

A legtöbb családi házban központi fűtéssel találkozunk, hiszen korszerű és kényelmes, ugyanakkor sokszor használt mód a padló-, a fal- vagy a szegélyfűtés.

Viszonylag kis költségigényű megoldás a konvektoros rendszer kiépítése. A gázkonvektorral a pillanatnyilag használt helységeket tudjuk felfűteni, ezért jól lehet vele spórolni. A rendszer kiépítése épületgépész tervei alapján történik így célszerű a számításai alapján kiválasztani a megfelelő konvektorokat.

Hidegburkolatú, nagy alapterületű, vagy nagy belmagasságú és sok üvegfelülettel kialakított helységek esetén célszerű padló- vagy falfűtést választani. A kazánban termelt hőt a padlózaton, a mennyezeten, vagy a falon át sugárzással adják le a réz- vagy műanyag csövek. Egyenletes, kellemes hőérzetet nyújt.
Hátrányaként emlegetik, hogy a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakulhat ki.

Ha poráramlás-mentes megoldást keresünk, választhatjuk a szegélyfűtést is, melynek során az oldalfalak alján, a padló szintjén vezetik a fűtéscsöveket, ezzel a falakat felmelegítve. Ez a rendszer energiatakarékos is, a falak felfűtésével már 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is kellemes érzetet kelt.

Ha igazán környezetbarát rendszert szeretnénk választani meleg víz előállítására vagy fűtés-kiegészítésre, gondolkodjunk el a napkollektoros megoldáson. Az optimális működést a mikroprocesszoros vezérlésű szabályozó felügyeli. A rendszerek másik legfontosabb részeleme a melegvíz-tároló, amely a kollektorra érkező energiát a felhasználásig tárolja.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A megújuló energiaforrások előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Örökké rendelkezésre álló készletek

A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak – ezért is a nem megújuló energiaforrás elnevezés. Ide tartozik a földgáz, kőolaj, szén és urán. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el vagy mert, a természet körforgása miatt emberi léptékben képesek megújulni, vagy mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.

Környezetkímélő működés

A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része emissziómentesen felhasználható, valamint a nem teljesen károsanyagkibocsátás-menetesen működő erőművek (pl. biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (pl. szénerőmű). A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsát ki, és ezzel hozzájárul az üvegházhatás mesterséges növeléséhez. Tekintve, hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a globális felmelegedést. Egy kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, naphőerőműveknél 30,9 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsátás keletkezik, míg ez a szám földgázerőműveknél 350-400 g, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsátás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.

A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO2, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigénkibocsátás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.

Energiafüggetlenség

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, amivel egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el.[8] Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A környezetvédelem története

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

  • Az őskorban nem adódtak környezetvédelmi károk, legfeljebb lokálisan, ezért aztán még környezetvédelemről sem beszélhetünk akkoriban. Az őskori ember együtt élt a természettel, folytonos dinamikus egyensúly állt fenn közöttük.
  • Az ókori a városokban már megjelentek a problémák:

A hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák által. Bár az alacsony higiénés elvárások miatt illetve a kis népsűrűség miatt nem volt tetemes a probléma. A szántóföldi növénytermesztés, állattartás hulladékait a természet újra képes volt feldolgozni, lebontani, ezáltal visszatáplálni a rendszerbe.

Az ércbányászat, kohászat elkezd mindennapivá válni a kisipari termékek előállításának megszaporodása miatt.

  • A középkorban Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, mert megérzik káros hatását a füstködnek. Ilyenkorra már a nagyvárosok kialakulása emberek tízezreit gyűjti viszonylag kis helyre, és nagy lesz a népsűrűség. A rossz higiénés körülmények, járványok, ezért is kezdenek kialakulni, ezzel már az eddig elegendő hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés mennyiségi és minőségi elvárásainak már nem felelnek meg a fennálló, már kitalált rendszerek.

A mocsárlecsapolások, erdőirtások következtében a levegő minősége gyors romlásnak indul.

  • Újkor szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése kezdetleges módszerekkel és inkább a kipróbálás szintjén indult meg. Egy kisváros helyi zsenije, gondolkodója összetákol egy kezdetleges szélerőművet, jól is tudják használni, de nem terjed el a használata gyorsan az információ-áramlás lassúsága miatt. Illetve nincsen olyan intézményesített szervezetek, amiken keresztül autentikus an továbbíthatnák a pontos terveket. A sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű, ám ez is sokáig egyedüli marad. A szén felhasználása, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése hozza meg az áttörést.
  • XX. században az energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elterjedése, az elektromosság általános használata maga után vonta a fogyasztói társadalom kialakulását és azt a hozzáállás az emberek részéről, hogy ők a „teremtés koronái”, gyakorlatilag bármit megtehetnek következmények nélkül. a következményekkel csakis az 1960-as évektől az USA-ban kezdtek ezzel foglalkozni. Az urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés típusok (vegyi-, zajszennyezés) még be nem jósolható, ki nem számítható következményei ütötték fel fejüket.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo