Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.
Könnyűszerkezetes ház fűtése
Ha egy hagyományos padlófűtést szeretne, szüksége lesz a padlófűtés szerkezeti elemeire (persze ezt a kivitelező beszerzi) és egy gázkazánra is, ami jelentős költség (már, csak az anyagokat, csöveket, berendezéseket, munkadíjat számolva is), továbbá ne szabad elfelejteni, hogy a házba is be kell vezetni a gázt, amelynek szintén van költsége…és ha mindez megvan és elkészült, a használat során minden hónapban még gázszámla is érkezik…
Fontos tudni, hogy a gázos fűtésrendszer kivitelezési költsége majdnem azonos a napelem telepítésének költségével, amely elkészülte után, már energiát termel, és nem havi költséget.
Ha újonnan vásárolunk telket, már a kiválasztásakor és a ház tervezésekor sokat tehetünk annak érdekében, hogy minél energiatakarékosabb otthonunk legyen. Egy déli fekvésű telekkel, vagy a nagy ablakfelületek déli tájolásával is csökkenthetjük a fűtési számlánkat.
A használt fűtőanyag tekintetében lehet szilárd fűtőanyag, folyékony szénhidrogén, villamos energia és gáz.
A szilárd fűtőanyagok közül a szén napjainkban már kevésbé népszerű. A fa viszont ma is kedvelt, egyrészt megújuló energiaforrás, másrészt az ára is aránylag kedvező, bár az utóbbi évek tapasztalata alapján ez a fűtőanyag is egyre drágább.
Hazánkban talán még mindig a gáz a leggyakoribb fűtőanyag, bár az ára folyamatosan nő, nem megújuló energiaforrás, így ennek megfelelően a készletek csökkenésével további áremelkedésre számíthatunk. Ugyan ez ma még nehezen megmondható, mert sok minden változhat a világban. Az utóbbi években érezhetően csökkent a kereslet iránta, ami az árak csökkenéséhez vezet/vezethet.
Ha a gáz mellett döntünk, fontos tudni, hogy az építésre kiszemelt telken elérhető-e, vagy bevezethető-e elfogadható költségek mellett.
Az elemzések azt mutatják, hogy az elektromos áram ára a jövőben jelentősen csökkenhet hála az új technológiáknak, melyek a nap, szél, vagy vízenergia átalakítására születtek. Érdemes lehet tehát elgondolkodni egy teljesen elektromos fűtési rendszer kialakításában is, már csak azért is mert a házi napkollektoros megoldások ára is folyamatosan csökken.
További megtakarítást eredményezhet a szobatermosztát (hőmérséklet-szabályozó) alkalmazása. Gazdaságos megoldás lehet, mert a napi életvitelnek megfelelően üzemeltethetjük vele a fűtési rendszert. A helységek hőmérsékletét annak megfelelően szabályozzuk, hogy milyen funkcióra használjuk, ha nem tartózkodunk hosszú ideig ott, nem szükséges és felesleges pénzkidobás is a túlfűtése a térnek.
A legtöbb családi házban központi fűtéssel találkozunk, hiszen korszerű és kényelmes, ugyanakkor sokszor használt mód a padló-, a fal- vagy a szegélyfűtés.
Viszonylag kis költségigényű megoldás a konvektoros rendszer kiépítése. A gázkonvektorral a pillanatnyilag használt helységeket tudjuk felfűteni, ezért jól lehet vele spórolni. A rendszer kiépítése épületgépész tervei alapján történik így célszerű a számításai alapján kiválasztani a megfelelő konvektorokat.
Hidegburkolatú, nagy alapterületű, vagy nagy belmagasságú és sok üvegfelülettel kialakított helységek esetén célszerű padló- vagy falfűtést választani. A kazánban termelt hőt a padlózaton, a mennyezeten, vagy a falon át sugárzással adják le a réz- vagy műanyag csövek. Egyenletes, kellemes hőérzetet nyújt.
Hátrányaként emlegetik, hogy a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakulhat ki.
Ha poráramlás-mentes megoldást keresünk, választhatjuk a szegélyfűtést is, melynek során az oldalfalak alján, a padló szintjén vezetik a fűtéscsöveket, ezzel a falakat felmelegítve. Ez a rendszer energiatakarékos is, a falak felfűtésével már 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is kellemes érzetet kelt.
Ha igazán környezetbarát rendszert szeretnénk választani meleg víz előállítására vagy fűtés-kiegészítésre, gondolkodjunk el a napkollektoros megoldáson. Az optimális működést a mikroprocesszoros vezérlésű szabályozó felügyeli. A rendszerek másik legfontosabb részeleme a melegvíz-tároló, amely a kollektorra érkező energiát a felhasználásig tárolja.
Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.
Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.
A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.
A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:
(X)
