Marketingtervezés – a prezentáció

StartMa markekting és vállalkozásMostani írásunk – amelynek alkalmával lezárul az StartMa program marketinges tárgyú, hosszú cikksorozata –, a vállalati marketingterv végső, bemutatáskész formájáról szól, erről a szöveges és ábrákkal rakott összeállításról, olvasandó és vetítéses változatában egyaránt.

                Általánosságban vett prezentálás soha nem zajlott le, nem létezik ilyen: a prezentálás mindig ezzel vagy azzal a céllal, valamilyen összetételű közönség – olvasó kistestület vagy hallgatóság – számára történik. Az egyik esetben vállalati felső vezetők követik végig a cégükön belül készült prezentációt (de ilyenkor is előfordulhat mások figyelmes jelenléte, például külső befektetőké), a másik esetben megrendelt szakmai anyagot ismernek meg egy ügyfél-cég képviselői, a harmadik esetben pályázati bizottság döntnökeihez szól a prezentáció, a negyedik esetben minta-projektet terjesztenek elő főiskolások (oktatói megítélést várva), vagy oktatók (a főiskolai hallgatók okulására) – és így tovább.

A prezentáció célcsoportjának ismerete előnyös módosításokra ad lehetőséget az előterjesztőknek. Például, ha a közönséget jelentős részben mérnöki hátterű fejlesztő cégképviselők alkotják majd, az írott anyagból az audiovizuális előadásban érdemes nagyobb arányban kiemelni műszaki-technikai részleteket, mint egyébként történnék a többi részlet javára.  Pénzügyi szakemberek előtt a projekt költségvetési oldalát érdemes bővebben és az átlagosnál gondosabb kidolgozásban szerepeltetni, ha pedig marketinges szaktanárok előtt folyik le az ismertetés, az előadott terv össz-struktúráját, módszertani felépítését érdemes a leginkább mintaszerűvé tenni.

               Az írott marketingtervben szereplő összes információt szükségtelen megjeleníteni az audiovizuális prezentációban, sőt, ez a maradéktalanság  rontaná az előadottak hatását, áttekinthetőségét, még akkor is, ha eltekintünk attól, mennyire hosszadalmas lenne így a bemutató. Szelektálni azonban érzékkel kell, úgy, hogy a terv egyik rész-témája se jelenjen meg adatilag gyér alátámasztással, információszegénységi benyomást keltve, a közönség untató túlterhelése ugyanis nem nagyobb veszély az informatív meggyőzőerő hiányánál.    Tanácsos félóránál kevesebb összpontosítási időt várni el a hallgatóságtól.

               Az írott marketingterv –  mint kész bemutatóanyag –, prolegomenával, vagyis előzetes összefoglalóval kell kezdődjék, amely egy-másfél oldalon nemcsak hogy  exponálja az adott terv fő problémáit, hanem rekapitulálja a tervcélokat, jelzi a  fő tervbevett lépéseket és vázolja az egész tervanyag felépítését.     Az egyes fejezeteknek/alfejezeteknek az audiovizuális előadás esetében „fóliák” felelnek meg, tömörítéses és képszerűsített szövegezésű, ábrákkal kiegészített  dia-sort alkotva. A prezentáló személy vagy team jól teszi, ha rezervben tart néhány háttéranyagot (back-up „fóliát”) is, hogy  megkönnyítse magának az előadást követő hallgatósági kérdések perceit.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés
A marketingtervezésről általánosságban
A marketing-kommunikációs politika alapjai – az akaratlagos reklámformák
Marketingtervezés – a helyzetelemzés szempontjai
Marketingtervezés – célrögzítés és stratégiaválasztás
Marketingtervezés – eszközi döntések
Marketingtervezés – a járulékos tervek

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Marketingtervezés – a helyzetelemzés szempontjai

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában legutóbb, a marketingtervezés fázisainak meghatározása kapcsán, amikor a tervezés menetében kijelöltük a helyzetelemzés pozícióját is, már megmagyaráztuk a pozíció és a funkció összefüggését, hogy miért szükséges a helyzetelemzési feladatcsoportnak legelöl szerepelnie. Természetesen a marketingterv kész, lefektetett prezentációjában a vezetői összefoglaló – mint egyfajta előszó, bevezetés – meg fogja előzni a helyzetelemzési fejezetet, de az összefoglaló gyakorlatilag az írott tervnek épp a legutoljára elkészülő része, amelynek szövege csak utólagosan kerül a helyzetelemzés elébe.

               A tervezet egészére vonatkozik, hogy előzetesen tudatos módon külön foglalkozni kell az adatgyűjtés, információszerzés metódusaival, kutatási, felderítési tematikus pontok kijelölésével, a marketinginformációs tudásrendszer szerepével a tervezésben.

                Tanácsos sokféle részelemzést elvégezni, jóval többfélét annál, mint ami a prezentációs elvárás, és így az írott tervben már csak egy válogatást állítani össze az elvégzett részelemzések leirataiból.

                A helyzetvizsgálatnak négy szintje lesz: a piac szintje (vevők); az iparág vagy szakág szintje (eladók); a versenytársak szintje (részben vagy nagyjában-egészében fokozottan hasonló eladók); végül a saját vállalat, vállalkozás, cég szintje (a saját vállalatot meg kell tanulni kívülről is nézni, a külső tényezők, szereplők mezőnyébe állítva, egybevetni az aktuálisan adott piaci lehetőségeit, illetve szervezettségét stb. a többiekével).

                 Módszertanilag egyfajta tölcsért építünk a kiszélesüléstől lefelé, a makrokörnyezet tárgyalásától a mikrokörnyezetéig.   Az első alfejezet tehát az általánosabb piaci helyzet, gazdasági környezet mellett az erre ható politikai jogszabályi, társadalmi-kulturális (például generációs-értékrendi, természeti-környezeti, technológiai viszonyokra, változási trendekre is ki kell térjen. Mindez („a tölcsér bemeneti része”) az ún.  PESTEL-elemzésnek felel meg, amelynek keretében az általunk (cégünk által) a legkevésbé befolyásolható faktorokat tekintjük át. (Kiemelten a PESTEL-elemzéssel egyébként már foglalkoztunk cikksorozatunkban, „a marketing-mix bővítményeiről” szóló írások egyikében.)

                 A második alfejezetbe foglalt vizsgálatok vezérfonalát az iparági környezet „öt erő”-modellje, szempont-struktúrája jelenti. Az „öt erő”: az iparági verseny intenzitása, a vevők alkuereje, a beszállítók alkuereje, az új belépők fenyegetése és a helyettesítő termékek fenyegetése.

              Harmadik alfejezetünk megírásához a versenytársak számbavételét és az őket illető cégelemzéseket kell elvégeznünk: milyen marketingcéljaik tapinthatók ki, az eddigiekben mely eredményeik ismerhetők fel sikerekként, milyen erősségeik és gyengeségeik vannak – marketing-tekintetben is – , milyen jövőbeni lépések várhatók részükről.

             A helyzetelemzés záró alfejezete a saját vállalat és a környezet viszonyának elemzését tartalmazza. Nagyjából a SWOT-analízis előírásainak teljesítéséről van szó – a belső segítő tényezők (erősségek), a külső segítő tényezők (lehetőségek), a belső hátráltató tényezők (gyengeségek) és a külső hátráltató tényezők (veszélyek) vizsgálatáról – , azonban a SWOT keretében megintcsak lehetőség kínálkozik számos olyan részvizsgálatra is, amelyek nem feltétlen szükségesek a SWOT-megírás elfogadható korrektségéhez, ám a vállalat jobban jár, ha azokat is elvégzi (elvégezteti).

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés
A marketingtervezésről általánosságban
A marketing-kommunikációs politika alapjai – az akaratlagos reklámformák

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Szegmentációs ismeretek a shopper-marketingben

StartMa markekting és vállalkozásA program marketinggel foglalkozó cikksorozatában legutóbb a shopper- marketing információs forrásairól volt szó. Most már példát is nézünk arra, milyen rendszer-szerű ismeretek rajzolódhatnak ki –  üzletileg hasznosíthatóan – az  adatgyűjtés és a szakszerű adatelemzés nyomán.

                       A vásárlói magatartásra vonatkozó adatbázis alapján a piac felosztható olyan shopper-csoportokra, amelyek egymáshoz viszonyított aránya, illetve szerepük intenzitása jól mérhető. Ezek a vásárlói szegmentumok valóságos magatartás-térképpé rendezhetők. Ezt hívják shopper-szegmentációnak. A bővülő adatbázis az eltérő szegmens követelményeket is világosan meghatározhatókká teszi. (A „szegmens” itt jelző: úgy értendő, mint „a szegmentummal kapcsolatos”, „szegmentális”). A kereskedelmileg legjövedelmezőbb shopper-szegmentumra több marketingműveletet kell irányítani, mint a kevésbé jövedelmezőkre – ám egy adott bolt vagy árucsarnok

lehet, hogy éppen egy kisjövedelmű szegmentumot fog a leginkább kitüntetendőnek találni, ha bizonyos olcsó termékek nagybani értékesítése ott többet hoz, mint magasabb árú termékek szűkebb (az adott helyen túl szűk) kelendősége.

                    A shopper-alapú piacszegmentálást keresztező irányú, a piacszegmentálással tehát semmiképp sem azonosítandó marketinges aktivitás a termék-pozicionálás. Ez utóbbi marketingmix-alkalmazás által megpróbálunk egy-egy termékkel minél több szegmentumot megcélozni.   Ehhez meg kell ismernünk különböző vevő-csoportok hasznossági felfogását és vevői viselkedését.

                      Mivel így vagy úgy, többé-kevésbé eltér a termékközpontok profilja, arculata, természetszerű, hogy egy bizonyos termékközpont nem ugyanazt a szegmentációs képet kapja meg adatai nyomán, mint egy másik.  Az angol kereskedelmi nyelvben felhalmozott shopper-magatartási elnevezések (és alárendelt variáns-nevek) közül az egyik üzlet esetében csak nyolc választódik ki, a másik üzlet esetében tizenhét, és az átfedési szám ilyenkor is kisebb lehet nyolcnál. Nézzünk mutatóba néhány ilyen elnevezést – csak hozzávetőleges, súlyozatlan, abc-szerinti felsorolásban. Brand-Seekings vagy Brand-Aspirationals (márka-keresők), Conveniences (kényelmesek), Discovery-Seekings (felfedezők), Finers (ínyencek, gourmandok),  Healthys (egészségesek; nem feltétlen egészség-centrikusak), Mainstream (átlagosak), One-Stop Shoppers (egyszeri bevásárlást intézők), Price Sensitive Affluents (olyan jómódúak, akik határozottan árérzékenyek, nem is csak az ár/érték egyensúlyra figyelve), Quality-Seekings (minőségkeresők), Social Shoppers (társasági vásárlók: barátokkal jönnek maguknak vásárolni, bevonva őket a választásba; elektronikus vásárlás esetén pedig a közösségi média igénybevételével, megosztásokon át érnek célt), Traditionals (hagyomány-preferálók), Trendy Quality Seekers (az előbbivel ellenkező attitüd), Value-Seekings (értékvadászok), Variety-Seekings (akik mindig nagyobb mérvű választékra kívánnak bukkanni) – és így tovább.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Online menedzserek – a keresztmarketing (AM)

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatának online-tematikus blokkjában  ezúttal a web-partnerségi marketingterület áttekintésére kerítünk sort.

                    Saját céges csatornáinkon – cégközi megállapodást követően – más cég által gyártott tartalmakat megjeleníteni, közvetíteni, illetve más cég termékét értékesíteni: tiszta hasznot jelenthet az összes résztvevő számára („win–win–win”), és még az is lehet, hogy „vendégelő” cégként még mi járunk a legjobban.   A feltételes módtól nem tekinthetünk el, ez igen fontos, de a sikerfeltételeket pontosítani nem különösebben nehéz.

                    A „vendégeskedő” cég haszna: az őt számontartó, illetve a nem csak alapfokon számontartó emberek körének bővülése, egyben a vevőkör-bővülés.

Ezért a szoros rivalitásban álló, szinte ugyanazért a szűk célközönségért küzdő vállalkozásoknál már csak olyan értelemben is abszurd a jelzett megegyezés, hogy fölösleges.  Akkor érdemes megegyezni, ha az együttműködő cégek közt nincs profil-idegenség, de van köztük némi profil-távolság.

                   A célközönség haszna: hozzáférés a látogatott weblapon olyan plusz értékes tartalmakhoz, amelyek egyébként nem kerültek volna – vagy csak jóval később – a szeme elé, valamint a jó vétel lehetősége olyan meghatározott termékeket illetően, amelyekről szintén aznap szerzett tudomást, amikor a mi weblapunknál időzött. Az elégedettségre okot adó, bizalomerősítő célközönségi haszon egybeesik a mi „vendégelésből” származó közvetlen marketing-hasznunkkal – ugyanúgy, ahogyan a célközönség kára vagy bosszankodása egyben a mi arculati kárunkat is jelentené. Ezért alapos ismeretekkel kell rendelkeznünk a partnercégről, és azokról a termékeiről, amelyeket ajánlani készülünk.

                  A „vendégelő” cég haszna: részben marketinghaszon, részben megtakarítás – erős tartalmak posztolása költség- és időráfordítás-mentesen (bár az eredeti oldalra hivatkozás nem maradhat el) –, harmadrészben pedig az eladásokból történő részesedés. Az utóbbi két haszon másodlagos, hiszen a kölcsönös keresztbe-posztolás sikere esetén el is tűnhetnek ezek az elsődleges hasznon osztozás képletében. Marketinghaszon mindenképp fönnmarad.

                Affiliate Marketing a keresztmarketing angol neve – ennek megfelelően „Affiliate rendszernek” nevezik azt a sokpartneres programot, amely online médiatulajok és hirdetők közti szerződések nyomán realizálódik. A média PPA– (Pay per Action-) elvű jutalék-bevételre tesz szert, vagyis a hirdetők csakis az olyan ügyfél-kattintások után fizetnek, amelyekből tranzakció lesz. Elsősorban a blogoszférában elterjedt gyakorlat ez – vagyis magánszemélyek, bloggerek lépnek partnerségre megbízó cégekkel. A blogger egyes témáknál, amelyekről ír, partnerhivatkozásokat helyez el cikkében, amelyekkel blogja forgalmát áttereli egy webáruház, vagy utazási iroda stb. webhelyére.  Ha a hivatkozások szerződött-partneri jellegűek, e jellegüket nyílttá kell tenni, fel kell tüntetni a blogban.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa
Infoblog
Blogotéka
Blogsuli

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

Online marketing – a T-alakú menedzser

StartMa markekting és vállalkozásFolytatjuk a StartMa program marketinges cikksorozatának az online menedzserségbe bevezető írásfüzérét.

              A generalista és a specialista menedzsertől eltérő harmadik típust azért nevezik „T alakúnak”, mert a „T” mint ikonikus jel egyszerre fejezi ki az összekötő, közvetítő, átfogó szerepet és a képzettség jelentős mélységi tartalmát. A jel vízszintes tetejét úgy is tekinthetjük, mint több irányba kitárt két kart, míg a jel hosszan leérő (vagy fordítva: alantról a tető-vonalhoz hosszan felérő) szár-része a mélységre utal. (Ennek megfelelően léteznek „I” alakú és        „–” alakú szak-alkalmazottak is, bár szerencsére jóval gyakoribb, hogy az „I”   inkább „L”, vagy hogy az „–”, ha jobban megnézzük, inkább „T”, csak rövid a szára).  T alakú menedzserré azon a döntésen át válik valaki (ehhez is saját külön hajlam szükségeltetik, mint a másik két tipikus út közti választáshoz), hogy elhatározza, úgy fogja elérni valamely területen a specialistához illő ismeret-szerzési és gyakorlottsági szintet, hogy ez a tudás innovátori,  kreativitási impulzusokat termeljen számára a szakági együttműködéseket illetően is. A leendő T-alakú menedzser, miközben érzi a részterületi specializáció sodrát, érez magában egy más, de ezzel összehangolható vonzást. Nem egyszerűen valami koordinátori hajlamról van szó. Az empátia fokozott képességét érzi magában, és természetesen feszíti ez, meg kívánja találni ennek érvényesítési módját a munkájában. Ezt előkészítendő általában két marketing-csatornát jó kiválasztania specializációra, egy bejáratottat, és egy még csak alakulóban, feljövőben lévőt. Nem árt, ha bővülő marketing-albuma (inspirációs példagyűjtemény és önálló ötlettár, kísérletezési dokumentáció) olyan izgalomról árulkodik, amely már a kissé grafomán naplóírók szenvedélyességéhez hasonló.  Hiszen az általa segített és tükrözött munkapályának kutatói értékűnek kell lennie: a T-alakú menedzsernek a marketing-térképen még jelöletlen átjárókat kell felfedeznie a marketing-területek közvetlen valóságában.

                Egyik nagy kommunikációs pozitívuma, hogy miközben nem veszíti szem elől a stratégiai szempontokat, mindegyik marketing-specialistával a megfelelő szakzsargonban, akadásmentesen tud beszélni, annak saját szak-problematikáját több mélység szerint ismerve. Ehhez nem kell sorra mindegyik szűkmetszetet mesterként ismernie, de egyiket-másikat igen (így olykori alkalmakkor akár ki is válthatja egy-egy specialista munkáját). Az ügyfélközpontú marketing-megközelítés széles megértése tehát (folyamatos párbeszédben az ügyfélkörrel, elemzőkész adathasználati járatosság olyan kérdéskörökben, mint design és ügyfélélmény, eltérő vásárlói magatartások és fogyasztói pszichológia, a tartalom, a forma és a technológia hármas viszonya a kommunikációban) társul az eszközhasználati részletek olyan ismeretével, amely erősen asszociatív összefüggés-érzékelést tesz lehetővé a munkaösszetevők mozzanatai közt.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

 

Online menedzserek – generalista és specialista

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges témájú cikksorozatában az előző alkalommal csak  jelzésszerűen írtunk az online menedzserség első válaszútjáról, ezt a válaszutat próbáljuk most kicsit közelebbről megvilágítani.

                 A generalista marketing-menedzser mindegyik online részterületen – másképpen mondva: a marketing-csatornák mindegyikében – járatosságot szerez az ott zajló marketing-aktivitásokat illetően. Nemcsak azok technikai hogyanjában ismeri ki magát, hanem az adott részterületen dolgozók aktuális felismeréseiről, szaktárgyú dilemmáiról is tud. Elsőrangú szakértőnek egyetlen marketing-csatorna dolgában sem mondható, ám ez a negatív körülmény két pozitívummal ellensúlyozódik. Az egyik: a generalista mégiscsak folyvást közelít az el nem ért kompetenciához, hiszen az idő teltével minden részterületen egyre komplexebbekké válnak az ismeretei.  A másik: elsőrendű hozzáértésre tesz szert a marketing-csatornák viszonyának áttekintésében, és általában véve is „specialistájává” válik a szakterületek közti közvetítő-szerepnek, gondoljunk például fejlesztők és marketingesek vállalaton belüli együtt-dolgozására. Egy-egy nagyban összetett marketingfeladatnál a „nagy képet”, nézi, eszerint szól hozzá, illetve tesz lépéseket részfeladatok dolgában. Az ilyen képességet kifejlesztők természetesen nem mindig marketingesek. Ha azok, akkor leggyakrabban projektmenedzserek, de általában az ügyvezetői, felső vezetői állások többsége idetartozik. Hasonló képességre azonban a hivatali ügyintézőknek is szüksége van, az ügyfélszolgálatosoknak, de a háziorvosoknak is. A haladott, kibontakozott generalista-képességgel rendelkezők munkaerőpiaci, állásszerzési előnye az, hogy hordozói rugalmasan tudják vállalni, viselni a szakterület-váltásokat, átképzéseket (képesség-konvertálás). Viszont egyfajta hátrányuk is van az álláspiacon: könnyebben pótolhatók, mint az épp ezért átlagosan magasabban kereső specialisták. Utóbbiaknál viszont megvan a veszélye, hogy túl szűk területre zárják be magukat, amely kis részterületnek később csökkenhet a jelentősége.

                A jó generalista jolly jokert érhet, a valódi specialista pedig ászt. A specialista marketinges egy bizonyos marketing-csatorna aktivitásainak nagy elmélyültje, up-to-date tájékozottsággal a világbeli kollégák tevékenységéről is. Ambícióival együtt jár a törekvés, hogy a nulla felé közelítsen az olyan kérdések száma, amelyeket nem tud hasznosan megválaszolni (természetesen az ügyfelek felől, illetve kollegiálisan érkező, és tematikailag őrá tartozó kérdésekről van szó). Menedzserré akkor válik, ha a maga szakágában egy egész team vezetését vállalja, esetleg alárendelten bevonva más marketing-csatornákat is.  Tudása a többi marketing-csatornáról elvileg kisebb, mint a generalistának.  Az viszont annál inkább lehetséges, hogy egy bizonyos másik – esetleg még csak keletkezőben lévő, trendszerűen kitapintható – marketing-területen ugyanarra a specialista fokra zárkóztassa fel ismereteit, mint amely fokot az eredetileg választott területen már képvisel.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Online menedzserek – a választáskényszer

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges tematikájú cikksorozatában általánosságban már írtunk arról, hogy mi fán terem, hogyan művelendő a marketing-vezetői tevékenység. Elmondtuk, hogy bár az elméleti képzettség megszerzése aránylagosan csekély részét teszi ki a piacképes marketing-menedzseri tudásnak, de ennek a résznek is megvan a maga nem csekély fontossága. Funkciói közt megemlítettük azt is, hogy az iskolai, tanfolyami képzés nyújtja az optimális keretet ahhoz, hogy eldőljön a leendő marketinges személyi igazodású irányvétele a marketing birodalmán belül. A festőiskola, az összhangzattannal kapcsolt hangszertanulás, az úszásoktatás gyakorlatibb a marketingtanfolyamnál, de magukban véve még ezek sem tesznek jelentős festővé, előadóvá, versenysportolóvá senkit. Ám tudjuk, hogy spontán vagy fél-spontán úszástanulással számos mozgási tökéletlenség tudatosulatlan marad, akár be is idegződhet, és magának a gyereknek is elkerüli a figyelmét, hogy alkatilag   pillangózásban fejlődhetne jobban, semmint hátúszásban.

                      Ha kevésbé általánosan, most már taglaltabban szólunk a menedzseri feladatkörről és a marketingmunka ágairól, rögtön kitűnik, hogy az online menedzserek dolgát semmilyen részletező fokon nem fedik le, nem fejezik ki elég jól a szokásos idevágó megfogalmazások. Ha jelző nélkül, átaljában tekintjük a marketing-vezetői munkát, akkor először is a hosszú- és a rövidtávú marketing-stratégia kidolgozásának és permanens kezelésének-fejlesztésének feladatát kell említenünk, majd rátérnünk a márkaépítés, a piac- és versenytárs-feltárás (kimutatások), valamint a költségvetés feladatcsoportjaira. Olyan időráfordításokról sem feledkezhetünk meg, mint amilyen a rendezvényi képviselet és a szakadatlan önfejlesztés-továbbképzés (kommunikáció, vezetéstan). Ha azonban az online menedzser munkáját kell bemutatnunk, akkor máshogyan kell kezdenünk, és máshogyan folytatnunk. Ebben az esetben ugyanis az első megállapítás az, hogy annak a személynek, aki online marketingeléssel kezd foglalkozni, választania kell három lehetőség közül. Három különböző alap-irány kínálkozik, vagyis az online marketingfeladatok végzése három eltérő karakterizációval történhet, de a munkába belelendülni  ezen a három úton egyszerre nem lehet.

                      Az egyik út a generalista típusú online-marketinges szakemberé, a másik a specialista típusúé, a harmadik az úgynevezett T-szintű szakértő útja. Ezekről a tevékenységi karakterekről legközelebbi írásunk ad képet. Itt csak annyit még, hogy a specialista is lehet menedzser, ha éppen egy nagyobb szabású, összetettebb, teammunkát igénylő feladat elsődlegesen kötődik az adott online specialitáshoz.

                     A választás egyik előfeltétele némi belekóstolás az online

marketingen belüli különböző szakterületek mindegyikébe: keresőoptimalizálás (SEO) – keresőmarketing (SEM) –  konverzió-optimalizálás (CRO) – közösségimédiamarketing – tartalommarketing – keresztmarketing (partnerségi marketing) –  kattintásonként fizetett hirdetések (pay per click) –

 e-mail marketing –  digitális analitika stb.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A marketing-kommunikációs politika alapjai – az akaratlagos reklámformák

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges témájú cikksorozatában a promóciós politika ábécéjét áttekintő írásaink közül ez a harmadik, befejező rész; a későbbiekben már különböző kisebb témákra fókuszálva térünk csak vissza marketing-kommunikációs tudnivalókhoz.

               Reklámon szűk értelemben csak a hirdetési célra fenntartott felületek – illetve rádióközvetítési blokkszakaszok – igénybevételét értjük (papíralapú és online sajtó, tévécsatornák, utak menti, utcai, és épületek-beli transzparensek, konzolos fénymintázati lehetőségek házak ormain). A fizetős reklámok másik összefoglaló elnevezése: „klasszikus hirdetések”. Ez esetben a „klasszikus” jelző nemhogy stiláris utalást nem jelent, de még csak valamiféle hagyományápolási vonzalomra sem utal. Egyszerűen a biztosra utal. Amit mindenki biztosan reklámnak tart, amit mindenki így nevez, az: a fizetős hirdetés – legyen bár a reklámposzter fölöttébb újító (vagy érthetőség-csökkent, mint bizonyos nagyméretű, de rétegcélú, sejtelmes presztizsreklámok). Nagyméretű hirdetési felületet a 19. században vásároltak először, miután már négyszáz éve, a céhes cégérkultúrát kiegészítve, a könyvnyomtatás elterjedésétől fogva léteztek hirdetési célú szórólapok, sőt hirdetésnek tekinthetők már bizonyos ókori falfestések is, amelyek alá különböző borokat tartalmazó amforákat csoportosítottak.  Az 20. század legszembetűnőbb hirdetéstörténeti fejleménye a kereskedelmi tévék és rádiók megjelenése és nagy térfoglalása volt.

              Tág értelemben azonban a reklám fogalma a PR-t, a cég és környezete közti viszony (fejlesztő irányú) kezelését, a bizalomépítő közönségkapcsolatok kibontakoztatását, ápolását is magában foglalja. Hasonlóképpen reklámnak tekinthetjük egy cég személyes-eladási kultúrájának kialakítását is, valamint  a szponzoráció kölcsön-előnyös gyakorlatát.  Sőt, a vevő-ösztönzés bármely formájának alkalmazása a reklám fogalmába tartozik, akármennyire közvetett is (nyeremények, díjazások, más bonusz-kibocsátások, kuponok, kártyás tagság-szervezés, engedmények). Egészen az esemény- (rendezvény-) és élménypiaci szereplésekig, ahol a műsort prospektusok, ingyen katalógusok és más szóróanyagok, például áruminták osztása kísérheti, de egy-egy pavilon artisztikus kialakítása is ápolja egy-egy cég vonzerejét.  A közvetlenebb vevő-ösztönzés sem mindig fizetős hirdetés, lásd a nem hirdetési célú média-szegmentumokban történő (barter-megállapodásos) termék-megjelenítést (akadnak program- és műsortípusok, ahol ez tilos), vagy az úgynevezett  „közvetlen marketinget” (mobiltelefon-küldemények, célzott  e-mailek stb.).  Így a tágabb értelemben vett „reklám” és a „marketingkommunikáció”: szinonímák.

              A vállalatok/vállalkozások nem kizárólag a fogyasztók irányában folytatnak reklámtevékenységet. Gyakran a maguk együttműködésre érdemes voltát, potenciálját is reklámszerűen kommunikálják más cégek, szervezetek felé.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program cikksorozatát egy olyan promóció-tematikus írással folytatjuk, amely a marketing-tervezéssel foglalkozó későbbi cikkfüzérünk előrehozott darabjának is tekinthető.

         Az 5M nevű marketing-kommunikációs modellt eredetileg nagy kampányok megtervezése számára formázták meg, de bármely kategóriás marketing-tervezés merítkezik belőle. Igaz, hogy a modellt már több, mint ötven éve, 1967-ben állította fel a ma már csaknem kilencvenéves Philip Kotler, azonban akkori könyvének, a Marketing Management-nek évtizedenként több kiadása jött ki – azóta máig –, és az újabb meg újabb kiadásokban mindig az újabb fejlemények szerint bővültek, mélyültek, alakultak át a szerző mondanivalói, ideértve az  5M értelmének és alkalmazásának tanítását.

        A modellben szereplő első M: a mission (cél, küldetés) m-jét nagyítja ki. Más cél ugyanis egy vállalati tevékenység ismertségének növelése, mint egy márka bevezetése, megint más egy márka újrapozicionálása és így tovább. Egy leendő  reklám, vagy kampány célja előre tisztázandó, pontosítandó.

      A modell második M-je a money-ra (a pénzre) utal. A marketingtervezésben

a feladatok leendő teljesítéséhez pénzszükséglet tartozik, így költségszámokat kell hozzájuk rendelni, és eszerint határozni meg az együttesükre szánt vagy előkerítendő összeget.  Egy adott kampány pénzügyei előre tisztázandók.

      A harmadik M ebben a modellben a message (üzenet) fontosságát nyomatékosítja. A marketingcél nem a leendő vásárlóké, ügyfeleké, viszont adódnak a termékhez kapcsolható gondolatok, illetve hangulati elemek, amelyeket épp az ő számukra igyekszünk közvetíteni. Az ilyen gondolat-megfogalmazások és hangulatjelek kiválasztásánál mérlegelnünk kell annak a valószínűségét, hogy mennyire lesznek megragadóak, az elgondolt vevőkör tagjainak mennyire eshet nehezére azokat a sajátjának is tekinteni vagy azzá fogadni.

       A negyedik M a media jelzése. Előre el kell gondolnunk, hogy mely médiumokra milyen arányban építsük a marketingfeladatok teljesítését, és döntéseinket média-vonatkozású időtervvel kell kiegészítenünk. Vizsgálnunk kell, hogy célcsoportunk tagjai milyen médiumokhoz kapcsolódnak kisebb-nagyobb rendszerességgel, közelebbről mely médiumokat preferáljaák, melyeket kerülik, tévé, rádió esetén mely műsorok kötik le érdeklődésüket, a papíralapú és elektronikus sajtót illetően milyen olvasói irányultságaik, szokásaik vannak.  A média-időterv a médiás marketinglépések időviszonyait  – sorrendjét, ritmusát, egyidejűségeit, az egyes lépések huzamait – komponálja rendszerré.

        Az utolsó, ötödik M a measurement (mérés, mérések) jelentőségét

hangsúlyozza. A különböző marketing-kommunikációs hatások mérése nem szimpla kontroll-adatokat szolgáltat. Elemzésekre is módot ad, amelyek által a hatékonyság gyenge voltának okai, vagy a jó hatékonyság fokozásának módjai is feltárulnak.  Mérni – például egy meglévő márka dolgában – leginkább szakaszosan érdemes: kampány-előzetesen is, majd kampány közben, és utána.  Gyakori a külső megbízatású marketing-measurement, amikor   médiaügynökség (a márkatulajdonos vállalaton kívüli cég) szolgáltatja az adatokat.

 

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo