Az üzleti élet aspektusai: munkaerő tervezés

More Pékség
Összegzés:
A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A megtérülési ráta megközelítését és az oktatást inkább a termelékenységhez való hozzájárulás egyik módjának tekinti, ezért az oktatást befektetési döntésként tekinti. A hallgató a továbbtanulás nyújtotta előnyöket egy pontból vizsgálja, és a becsült megtérülési ráta alapján hozza meg döntését. Ennek eredményeként az iskola csak azután bővíti az oktatási létesítményeket, hogy felmérte a különféle oktatási típusok beruházási hozamát és az oktatás hozamát a gazdaság különböző szektoraiban.

A munkaerőigény megközelítése, mely alapvetően azt állítja, hogy összefüggés van az oktatás és a népesség gazdasági növekedése között, és hogy a megfelelő mennyiségű képzett munkaerő hiánya akadályozza a gazdasági növekedést. Ezért elengedhetetlen a szakképzett munkaerő jövőbeni igényeinek előrejelzése annak érdekében, hogy elérjük a célzott bruttó nemzeti terméket vagy az ipari termelés szintjét. Ezen előrejelzések alapján a politikai döntéshozók és a tervezők azután megfelelő módon fejlesztenék az oktatási szektort.

A mennyiségi megközelítés inkább lokális egy szervezet számára, és arról szól, hogy a felső vezetés elkészíti a humánerőforrás-tervezés tervezetét. Elemzik az Emberi Erőforrás Menedzsment Információs Rendszert és az emberi erőforrások készletszintjeit, és ezek alapján előrejelzik a jövőbeni munkaerőigényt, kvantitatív eszközök segítségével. Ez a megközelítés az emberi erőforrások többleteinek és hiányának előrejelzésére összpontosít, és főleg a felső vezetés végzi.

A minőségi megközelítés inkább alulról felfelé irányul, mint a kvantitatív megközelítés, és a munkavállalók egyéni gondjaira összpontosít, például képzésükre, fejlődésükre és kreativitásukra. További gondok a motiváció, az előléptetés, a jólét, a biztonság, az ösztönzők és a kompenzáció. Ezt elsősorban az alacsonyabb szintű alkalmazottak érik el.

A vegyes megközelítés mely megközelítés a kvalitatív és a kvantitatív megközelítéseket ötvözi, és egyensúlyra törekszik. Hajlamos a legjobb eredmények elérésére, és elősegíti a vezetőség és az alkalmazottak egyenlő részvételét.

Végül úgy összegezhetjük a fentebb írtakat, hogy a kortárs üzleti élet egyre összetettebbé válásával a munkaerő-tervezés kritikus fontosságú a szervezet és a gazdaság szempontjából. Segít a szervezetnek vagy nemzetnek előre látni jövőbeli igényeit és jó előre megtervezni, amennyiben jól sikerül, akkor megelőzheti versenytársait

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Munkaerő tervezés rendszerszemlélete

More Pékség
Összegzés: 
Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára.  Vajon mi lehet az oka? Továbbá az olvasó megismerkedhet a tervezés folyamatával, fontosságával.

Figyelembe véve az összes szervezet turbulens környezetét, tele ciklikusan és véletlenszerűen bekövetkező ingadozásokkal, valamint megszakításokkal, e változások üteme, valamint az őket körülvevő struktúrák hatással lesznek a szervezet humánerőforrás-igényeire, és stratégiai lépéseket kell tenni. A munkaerő profilja folyamatosan változik, amikor a nem, az életkor, a technikai készségek, a társadalmi háttér és az írástudás szintjét vizsgálja. Mindezeknek komoly következményei lesznek a szervezetek munkaerőire nézve, és az emberi erőforrások osztályának képesnek kell lennie hatékony reagálásra a munkaerő-tervezés révén. Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára. A szervezetek növekvő összetettsége azt jelenti, hogy sok olyan speciális készségre van szükségük, amelyeket nagyon ritkán találnak meg. Az ilyen alkalmazottakat fel kell venni és meg kell tartani, mert távozásukkor nagyon nehéz őket pótolni. A jogszabályok és a kormányzati ellenőrzés bármilyen változása a munkaerő különféle hátrányos csoportjaival szembeni megerősítő intézkedések hatással lesz a szervezetre. Ugyanez vonatkozik a munkaidőre és a munkakörülményekre, a gyermekek és nők foglalkoztatásának korlátozására, a szerződéses munkára és az alkalmi munkára vonatkozó jogszabályokra stb. Mindezekkel a szervezetnek szisztematikus munkaerő-tervezés révén kell foglalkoznia.

A jogalkotási ellenőrzés már nem olyan egyszerű, mint szervezetek felvétele és kirúgása. A jogszabály most már nagyon megnehezíti a szervezet számára, hogy gyors, olcsó módon csökkentse a munkaerő nagyságát. Nagyon könnyű növekedni, de nagyon nehéz leadni a plusz súlyt, mivel a munkajog mindig megvédi a munkavállalókat elbocsátások és bezárások idején. A humánerőforrás-osztálynak átfogó terveket kell tartalmaznia ennek kezelésére a munkaerő-tervezési programjaiban.

A nyomáscsoportok hatásához tartoznak a politikusok, a szakszervezetek és az emberek, akiket az óriási szervezetek elhelyezkedése miatt el kellett hagyni. Mindig nyomást gyakoroltak a szervezet vezetésére olyan kérdésekben, mint a belső toborzási és előléptetési politikák, az alkalmazottak családjával való bánásmód stb. Mindezeket figyelembe kell venni a megfelelő gazdálkodási tervezés során.

A tervezés rendszerszemlélete, a szisztematikus gondolkodás elterjedése és az információs technológiai forradalom megjelenése azt jelenti, hogy a tervezésre és az adatelemzésre még nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint korábban, így a munkaerő-tervezés még fontosabbá vált, mint a múltban.

Továbbá a munkaerő-tervezés során figyelembe kell venni azt az időt, amelybe az alkalmazottak felvétele és kiképzése szükséges, mielőtt produktívan hozzájárulhatnak a szervezet céljaihoz, annak biztosítására, hogy a szervezet hatékonyan fektesse be erőforrásait. Maga a munkaerő és a fejlesztési folyamat két fő lépést foglal magában. Az első a kereslet-előrejelzés végrehajtása, a vállalat különböző munkaerő-kategóriák iránti jövőbeni igényeinek meghatározása, a másik pedig a kínálat-előrejelzés végrehajtása annak érdekében, hogy meghatározza a különböző munkaerő-kategóriák jövőbeni kínálatát a közösségtől, ahol az üzleti vállalkozás vagy szervezet található.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok

More Pékség
A jogokon alapuló keretet alkalmazó szociális védelmi rendszereknek integrálniuk kell a beépítést a tervezésükbe, megvalósításukba és értékelésükbe annak biztosítása érdekében, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, akik strukturális megkülönböztetésben szenvednek (például nők, gyermekek, idős emberek, fogyatékossággal élők, etnikai kisebbségek, bennszülöttek és HIV / AIDS-szel élő emberek), és nem megbélyegzik a kedvezményezetteket.

Különböző tényezők miatt – földrajzi elhelyezkedés, nem, életkor, képesség és állampolgárság, például – egyes csoportok különféle hátrányokkal szembesülnek. Ezek a körülmények lehetnek egész életen át tartóak, például az etnikai hovatartozás, vagy változhatnak az életciklus során, például az életkor során. A politikai döntéshozóknak ezért biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseket hozzanak ezen akadályok leküzdésére.

Általában az emberi jogi eszközök értelmében a jogokat „mindenki” megkapja, bármilyen megkülönböztetés nélkül. Így a kisebbségeknek (nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek) minden jogot, ideértve a szociális biztonsághoz való jogot is, ugyanolyan alapon kell élvezniük, mint a lakosság többi tagjának.

A szociális védelmi rendszerek és programok megtervezésekor elengedhetetlen, hogy a politikai döntéshozók prioritássá tegyék a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek és az általános lakosság közötti hatalmi egyensúlyhiány kezelését.

Társadalmi szinten is érzékelhető a különbségek növekedése az egyes rétegek és térségek között. A nagyobb városokban a szegénynegyedek kialakulásának jelei, a gettósodás veszélye, az elzárt kistérségekben az elnéptelenedés, elöregedés figyelhető meg. Jelentős számú fiatal diplomás hagyja el a régiót. A demográfiai mutatók érzékeltetik, hogy ott, ahol a roma népesség nagyobb arányban él, az életszínvonal, az alacsony iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség, a lakások komfort fokozata jóval alacsonyabb, magas a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány.

A régió népességének nagyobb hányada sorolható a szegény rétegbe, mint országosan. A jövedelmek és az életkörülmények a legrosszabbak a kedvezőtlen adottságú kistérségek elzárt, távoli medencéiben, a városoktól távoli mikrotérségekben. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek következményeként kisebb a társadalmi kohézió, mérsékeltebb a vállalkozási készség.

Összességében azonban még mindig nagyon sok tennivaló van, mert a finoman szólva is hiányos végzettség miatt a roma etnikum nagy tömegei igen nehezen mobilizálhatóak.

 A képzettségi szint általános emelésének sikerét azonban erőteljesen megkérdőjelezheti az is, hogy a roma etnikum nagy tömegei élnek nyomorszinten, gyakran elképesztő egészségügyi és lakáskörülmények között. Emellett gyakorlatilag mindegyik családot sújtja a munkanélküliség, így a gyermekek iskoláztatását sokszor akkor is képtelenek finanszírozni, ha a megfelel ő akarat egyébként meg is lenne hozzá.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Szalonna település

More Pékség
Az Észak-magyarországi hegység (néha északkelet-magyar hegységnek, északkeleti hegységnek, észak-magyarországi hegyvidéknek, észak-magyarországi középhegységnek vagy észak-magyarországi hegységnek is nevezik, leginkább: Északi-középhegység) az északi, hegyvidéki része. Magyarország földrajzi egységet alkot Szlovákia szomszédos részeivel. Külön geomorfológiai terület a Nyugat-Kárpátokon belül. A hegyek Északkelet-Magyarországon, a magyar-szlovák határ keleti részeivel együtt pedig a Duna-kanyartól Eperjes városáig húzódnak. A hegységet három szakaszra osztják, úgymint nyugati-, keleti- és középső szakasz. A nyugati szakasz, a Visegrádi-hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Dunántúli-középhegységhez tartozó Pilistől. Ez egyben az Északi-középhegységet és a Dunántúli-középhegységet elválasztó geológiai törésvonal is. A középső szakasz felöleli a Mátrában található a Kékest, mely Magyarország legmagasabb pontja (1014 m), de magának a hegységnek az átlagmagassága csak 600 méter, ebből a szempontból megelőzi a szomszédos Bükk hegység. Végül, de nem utolsó sorban a keleti szakasz a Bükk, avagy a Cserehát dombvidék, amely a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 méter. Az Eperjes–Tokaji-hegység az Északi-középhegység legkeletibb része. Néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik. Fő tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található.

Az észak-magyarországi régiót 610 település alkotja, melyből 40 város (6,5%). A népesség koncentrációt jelzi, hogy a városok közül öt a régióközpont Miskolc kistérségében található. A városi népesség az összes régiót tekintve ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság mindössze fele él városokban. A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén dominálnak, míg a Tisza mentén az Alföldre jellemző óriásfalvak is megtalálhatók. Az Edelényi és az Encsi a két leginkább aprófalvas kistérség, ahol a települések több mint felében 500 főnél kevesebb élnek. A régió fő tengelyét a hegyek déli lábainál húzódó egykori vásárvonal és az azon található városok jelentik (A lépcsők, folyóvölgyek és az Alföld metszéspontjában található vásárvárosok).

Szalonna település Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelény járásban, a Bódva-völgyben fekszik. Szalonna 20,08 km² területen fekszik, lakossága 1057 fő.

A régióban egyszerre vannak jelen az ipari leépüléstől sújtott, elszegényedő és egyre inkább marginalizálódó térségek és a gyorsan fejlődő, gazdagodó térségek. A növekedési zónáktól távolabb eső elmaradottabb kis- és középvárosok (Pl. Encs, Edelény, Pétervására, Heves, Mezőcsát, Ózd, Szécsény) fejlődését akadályozza a nehézkes elérhetőségük, képzetlen munkaerő kínálatuk, amihez alacsony vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás párosul. A legsúlyosabb foglalkoztatási problémák a régió belső és külső perifériáinak számító vidéki térségekben tapasztalhatóak, főleg az északi, a szlovák határhoz közeli részeken.

Az ország ezen régiójában van a legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület, a régió területét négy nemzeti park és öt tájvédelmi körzet érinti. Kulturális és természeti adottságokban gazdag terület, ami az idegenforgalom szempontjából lényeges potenciált jelent.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)