Az eredményszerkezet

StartMa markekting és vállalkozás
A StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában a szűken online-tematikus blokkot jelen írásunkkal egy időre lezárjuk (például az ún. lokális online marketingre nem itt, hanem a csak részben online geomarketing taglalásánál kerítünk majd sort hamarosan).

                Összefoglalásként általánosságban elmondhatjuk, hogy bár az offline (hagyományos) marketing négylépéses folyamati elve („AIDA”: figyelemkeltés / érdeklődés-fokozás / vágykeltés / közvetlen vásárlás-kiváltás) az online marketingnél is fennmarad, ám az utóbbi ágon mód van a cég-ismertség jóval személyesebb, akár folyamatosan interaktív-kommunikációs felépítésére, egyben – a bizalomnövekményt is hasznosító –  eladási tölcsérré formálására.

E forma beérlelése, létrehozása szempontjából a gyors pénzkeresésre fókuszáló online magatartás célszerűtlen. Egy internetes hírlevél természetesen magában is növelheti az eladások számát (újramozgósíthat meglévő vásárlókat és szerezhet újakat), de teljesítményének jó esetben csak mintegy ötödét jelenti a közvetlen eladási haszon: más mérhető eredményeket is kell hoznia. Ezért ha sell– (közvetlen értékesítési) szempontból sovány volna is az eredménye, az összesített hírlevél-hatás mégis telt marketinges eredményű lehet, középtávon elősegítve az eladások számának megugrását.  A 21. század legkorábbi éveiben a következő öt haszon-aktivitást (5S) állapították meg egy olyan online lépés esetében, mint például az internetes hírlevél. 1. sell – erről az imént volt szó.         2. serve – szolgálat; a célközönség számára előnyös –  ezért a kommunikátor számára méltánylást szerző –  grátisz értéknyújtás: extra ágazati vagy termékinformációk, exkluzíve online elérhető ajánlatok. A potenciális ügyfelekben meg kell jelenjen az az érzet, hogy aktuális online időzésük előnyös foglalatosság, minthogy gyors információszerzési lehetőséget, gördülékeny megújítási alkalmakat, problémakérdéseikre megoldásokat nyújt. 3. speak –    megbeszélés, párbeszéd-alakítás: online kérdőív-csatolás, vásárlói preferencia-követő eszközök alkalmazása. Az ügyfelek jobb megismerése, viselkedésük jobb megértése jobb válaszadásokat és jobb válasznyeréseket tesz lehetővé, a kapcsolat könnyebben válik épületessé. 4. save – megtakarítás; itt valójában nem aktivitási mozzanatról, hanem a nyomda és a posta kerüléséről van szó. A digitális marketing átaljában költséghatékonyabb a hagyományosnál,                   kedvez az azonnali válaszok igényének, időt és erőfeszítést takarít meg számunkra. 5. sizzle  – pezsgetés. Márkaerősítés: egy-egy termék-brand értékeit újra-tudatosítani, a róla alkotott képet felélénkíteni, új megvilágításba helyezni.

A termékmárka jelenléte a digitális platformon fejleszthető és fejlesztendő.  Ebben az online fejlesztésben  a közösségi média nagy szerepet játszhat, akár

főszerepre juthat.

                 Az imént vázolt 5S természetesen nem tévesztendő össze azzal  az 1991-es kialakítású 5S-sel, amelyet „S” hanggal kezdődő japán kulcsszavakra szerkesztettek, és amely a munkahelyi tevékenység generál-optimalizálási  módszereként terjedt el.

 A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Online menedzserek – az e-mail-marketing minőségi alternatívái

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában legutóbb az e-mail-forgalomról, mint marketing-csatornáról volt szó. Időzzünk még kicsit az e-mail-marketing témájánál.

              Az e-mail marketing menedzselése, alaptechnikáját tekintve, egyszerű.   A címlistán kívül csak egy olcsó hírlevél-szoftver kell hozzá, meg sablon az            e-mail összerakásához, aztán az e-mail egyetlen gomb megbillentésével a címlistára kerül és mindjárt eljut minden címzetthez.  Más kérdés már a kampány-eredményesség. Ez ugyanis lehet akár annyira alacsony, amit termékünkhöz már meghökkentően méltatlannak tűnik. Méltatlankodás vagy bánatba esés helyett azonban tanácsos először is arra gondolnunk, hogy ezúttal a profi marketing kerülése (leginkább költségkímélési okból) a probléma, ha pedig ez az adott esetben nem tévedés, akkor elmaradt haszonról, bevételkiesésről, eképp kárról kell beszélnünk. A hatékonyság költséggel jár (külső megbízás, vagy továbbképzési tanfolyam), amelyet megspórolva többet vesztünk, mint a visszatartott ráfordítási összeg.

              A lehetséges siker elérése természetesen nem pusztán a mennyiségen múlik az e-mailes marketing-kommunikáció esetében sem. A valamilyen fokon kedvezően fogadott üzleti célú e-mailek aránya mindenképp kisebbségi marad ugyan, ám ez az arány azért határozottan feljavítható a minőségi elemek, vonások által, ideértve az adatelemzéseket hasznosító címgyűjtést. Az e-mailre kattintás, kinyitás esélyei, ha nagy figyelemmel vagyunk számos apróságra,  és előteszteléseket is alkalmazunk, megtöbbszörözhetők, még ha ez a többszörösség nem jelent is a címzettek többségénél 50%-ot. Nem kérdés, hogy a már kinyitott e-mail is azonnal törlésre kerül, ha technikailag zavaros a képe, ha valamiért-valamennyire szétesőek a szövegsorok – de akkor is, ha a szövegkép normális ugyan, ám a design ízlésficamos, vagy a megszólítás idegesítő, netán a levél összerakása, követhetősége nem barátja annak a címzettnek, aki gyors áttekintésre törekszik a tartalma fölött, mielőtt figyelmesebb olvasásba mélyedne.

              Az igényes email-marketing esélyei sokkal jobbak, mint akár a szokvány-rutinos, sablonos, akár a (legalább ennyire kerülendő) hatásvadász módon ügyeskedő, erőszakos email-marketing esélyei. Az igényes email-kampány egyik jegye a személyesség. A megszólítás is legyen minél személyközelibb, és az aláírás is ilyen legyen, lehetőleg egy valóságos funkcióviselő személy elérhetőségével kapcsolva.  Már a jelentkezés első betűsorában így vagy úgy érzékelhetővé kell tenni, hogy a célszemélyek szempontjai ismeretének, az ő problémáik iránti figyelemnek, illetve a kapcsolat-építésnek kiemelt szerepe van a mi cégünk üzleti stratégiájában, tehát a kampány során közvetlenül adódó eladási eredmény másodlagos a számunkra.  Közvetlen közlendőnk (ajánlatunk, tájékozódásra invitálásunk stb). áttekinthetőségét szellemes ábrák optimalizálhatják. A hírlevelekre feliratkozás minél egyszerűbb lehetősége mellett a szintén egyszerű leiratkozási lehetőséget is jól láthatóan kell megjelenítenünk.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Széchenyi 2020 EU logo

Online menedzserek – az e-mail-marketing avulatlansága

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatának online-tematikus belső írásfüzérében ezúttal a levélküldeményes marketingelésről ejtünk szót.

             Tekintve a digitális reklámfelületek rengetegét, ezen belül is a közösségi média népszerűségét, számos vállalkozó és vállalatvezetőség vélekedik úgy, hogy az elektronikus levelezés csatornáján folytatott hirdetési aktivitás fölösleges idő- és energiaráfordítást jelent. Megfáradt, kiürült, elavult reklámformának gondolják. Meg lehet érteni, hogy így látják – hiszen az emailezők többsége ma már valóban szinte automatikusan félresöpri, levélszemétként kezeli az ismeretség nélkül címére érkező üzleti célú szöveg- és képküldeményeket –, mindazonáltal tévednek: az idevágó kutatások-felmérések szerint a professzionálisan űzött e-mailes marketing  bőven megtérül ma is, és egyáltalán nincs visszaszorulóban, nem hanyatlik. Nyomdaköltség nélkül ugyanis, illetve a papíralapon szokásos postaköltség hiányában a nagy számok törvénye fokozottan számít. Nem az az érdekes tehát, hogy mi szokott történni az ilyen küldeményekkel, hanem az, hogy a legszokásosabbtól eltérő fogadtatások töredék-hányada sem elenyészően csekély, és ez a hányad jelentős hasznot hoz.  Ezért 2017-ben már duplaannyi kéretlen üzleti célú email landolt a világban, mint a folyó évtized elején (amikor százmilliárd volt az évenkénti adat). Hogyan adódhatott ez a megtöbszöröződés? A magyarázatot részben a közösségi weboldalak térhódítása adja meg.

                Üzleti projektek beindíthatók közösségi finanszírozással is, például a Kickstarter vagy az IndieGoG (avagy Indiegogo)   oldalon át, de léteznek még hasonló, de kisebb, szűk szakosodási sávokra, rés-piacokra célzott crowdfunding oldalak, mint például a Crowd Supply. Az Indiegogón, a Kickstartertől eltérően, magyarországi cégként is indítható projektkampány. Tegyük fel, startcégünk az Indiegogón jelentkezik gyártási ötletével, amelyben kitűnő üzleti lehetőséget lát. Létesítenie kell az Indiegogón belül egy saját projekt-aloldalt, ez gyűjthet össze olyan érdeklődőket, akik hajlandók lesznek előre megvásárolni a terméket. A kampánycél: összehozni a gyártás finanszírozásának megfelelő célösszeget. Mármost a sikeres Kickstarter-, Indiegogo- stb.-kampánykommunikáció során, nem lévén elkerülhetők a megnyerő részletezések, kulcsfontosságú a gyűjtéses  úton felépített e-mail-lista alkalmazása, amint az ilyen lista a blog-karrierekhez, a sokezres blog-látogatottsághoz sem nélkülözhető. Twitteren, Facebookon sem elég ahhoz, hogy a bejelentkezett vállalkozó tényleges üzleti forgalma látványosan növekedjék, ha a vállalkozói oldal követőinek, „rajongóinak” száma növekszik.

A követők aktivizálásában csak az e-mail-listával élő vállalkozók érnek el jó eredményeket.  A listaépítés, listabővítés gyorsítására, forrásainak számbavételére és igénybevételére – az adatvédelmi szabályok betartásával – professzionális sémák dolgozódtak ki; ezek hozzáférhetők.

                Következő írásunkban a sikeres e-mail kampányok minőségi kívánalmairól lesz szó.

 A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Online menedzserek – a keresztmarketing (AM)

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatának online-tematikus blokkjában  ezúttal a web-partnerségi marketingterület áttekintésére kerítünk sort.

                    Saját céges csatornáinkon – cégközi megállapodást követően – más cég által gyártott tartalmakat megjeleníteni, közvetíteni, illetve más cég termékét értékesíteni: tiszta hasznot jelenthet az összes résztvevő számára („win–win–win”), és még az is lehet, hogy „vendégelő” cégként még mi járunk a legjobban.   A feltételes módtól nem tekinthetünk el, ez igen fontos, de a sikerfeltételeket pontosítani nem különösebben nehéz.

                    A „vendégeskedő” cég haszna: az őt számontartó, illetve a nem csak alapfokon számontartó emberek körének bővülése, egyben a vevőkör-bővülés.

Ezért a szoros rivalitásban álló, szinte ugyanazért a szűk célközönségért küzdő vállalkozásoknál már csak olyan értelemben is abszurd a jelzett megegyezés, hogy fölösleges.  Akkor érdemes megegyezni, ha az együttműködő cégek közt nincs profil-idegenség, de van köztük némi profil-távolság.

                   A célközönség haszna: hozzáférés a látogatott weblapon olyan plusz értékes tartalmakhoz, amelyek egyébként nem kerültek volna – vagy csak jóval később – a szeme elé, valamint a jó vétel lehetősége olyan meghatározott termékeket illetően, amelyekről szintén aznap szerzett tudomást, amikor a mi weblapunknál időzött. Az elégedettségre okot adó, bizalomerősítő célközönségi haszon egybeesik a mi „vendégelésből” származó közvetlen marketing-hasznunkkal – ugyanúgy, ahogyan a célközönség kára vagy bosszankodása egyben a mi arculati kárunkat is jelentené. Ezért alapos ismeretekkel kell rendelkeznünk a partnercégről, és azokról a termékeiről, amelyeket ajánlani készülünk.

                  A „vendégelő” cég haszna: részben marketinghaszon, részben megtakarítás – erős tartalmak posztolása költség- és időráfordítás-mentesen (bár az eredeti oldalra hivatkozás nem maradhat el) –, harmadrészben pedig az eladásokból történő részesedés. Az utóbbi két haszon másodlagos, hiszen a kölcsönös keresztbe-posztolás sikere esetén el is tűnhetnek ezek az elsődleges hasznon osztozás képletében. Marketinghaszon mindenképp fönnmarad.

                Affiliate Marketing a keresztmarketing angol neve – ennek megfelelően „Affiliate rendszernek” nevezik azt a sokpartneres programot, amely online médiatulajok és hirdetők közti szerződések nyomán realizálódik. A média PPA– (Pay per Action-) elvű jutalék-bevételre tesz szert, vagyis a hirdetők csakis az olyan ügyfél-kattintások után fizetnek, amelyekből tranzakció lesz. Elsősorban a blogoszférában elterjedt gyakorlat ez – vagyis magánszemélyek, bloggerek lépnek partnerségre megbízó cégekkel. A blogger egyes témáknál, amelyekről ír, partnerhivatkozásokat helyez el cikkében, amelyekkel blogja forgalmát áttereli egy webáruház, vagy utazási iroda stb. webhelyére.  Ha a hivatkozások szerződött-partneri jellegűek, e jellegüket nyílttá kell tenni, fel kell tüntetni a blogban.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa
Infoblog
Blogotéka
Blogsuli


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Széchenyi 2020 EU logo

Online menedzserek – a tartalommarketing (CM)

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozata online-tematikus blokkját ezúttal a közvetett marketingtechnika témájához fordulva folytatjuk. Az eddigiekben leginkább a közösségimédia-marketingről (SMM) szóló írásunk kapcsolódik ide: ott már megpróbáltuk láttatni a közvetlen üzletkötési célt elejtő marketing-magatartás értelmét, indokoltságát, termékenységét, lehetőség-gazdagságát. Ám a Content M.-keretek közti online tartalmak gyártása (szövegírás, képanyag-összeállítás, infografika-készítés, videó-előállítás) nagyban szokásban van a közösségi médián kívül is: e-book formában közreadott marketing-esettanulmányok készülnek, blogok születnek, hírlevelek fogalmazódnak, auditív anyagok (Podcast-műsorok) szerkesztése zajlik.

               A célpiac N cég általi ellátása releváns, értékes információkkal – olyanokkal, amelyek a cég ilyen aktivitása nélkül nehezebben, esetlegesebben, szétszórtabban volnának hozzáférhetők – nagyban kedvez N cég ügyfélforgalma alakulásának. A „contentált” (tartalomerős) marketing szöges ellentéte a széllelbéleltség gyanúját keltő, szokványosan csilli-villi termék-propagálásnak.    A CM leginkább stratégiának tekinthető, messzire tekintő kapcsolatszervezésnek a célközönséggel, tehát fokozottan menedzser-csatorna, a stratégiaformálás, feladat-osztás, a vezérlés pregnáns szerepvitelével.  Korántsem szorítkozik az online szférára. (Ha az offline CM-től elvonatkoztatunk, akkor a CM azonosnak tűnik az Inbound Marketinggel, de csak akkor, különben nem.)

               Ha egy cégnek az indirekt reklám tekintetében bőven van fejlesztenivalója, ez nem azt jelenti, hogy magát a céges marketingmunkát kell egészében Content M.-jellegűvé alakítania, hanem azt, hogy e munka keretein belül, vagy ezeket tágítva is, meg kell növelnie a közvetett technika alkalmazásának arányait. Ugyanakkor a CM úgy jelent külön marketingcsatornát, hogy aktivitása bővíti az összes többi marketingcsatorna céges igénybevételének módozatát. A céges CM-befektetés rövidtávú célja lehet valamely márka láthatóságának fokozása vagy fenntartása, lehet érdeklődő-gyűjtés, és lehet még sok minden egyéb, akár még (minden harmadik esetben) a hamari eladás-növelés is.

           Kulcsszavak kijelölése az első lépés; e kiválasztott szavakra építve kell aztán – például – blogbejegyzések sorát készítenünk, amely szövegeket aztán rendszeresen feltöltünk a weboldalunkra.  A blog-kategóriaoldalon kívül nagy felbontású, minőségi képekre is szükség lesz. Ha weboldalunkon folyamatosan jelennek meg friss és témareleváns tartalmak, a Google egyre több kulcsszó kapcsán fogja rangsorolni az oldalunkat és az illető témák tekintetében lassan

egyre relevánsabbnak fogja értékelni azt. Oldalunk egyszerre bővül a látogatók számára hasznos és a keresőmotor számára kapós tartalmakkal.  Heti egy blogbejegyzés elég, de kerülni kell a precízen gépies (pl. minden-csütörtöki és rendre 11 órai) ütemezést, amelyre a keresőmotorok „megorrolhatnak”; olykor kihagyni is érdemes egy-egy hetet.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa
Mélylink


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Online marketing – a pay-per-click (PPC)

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatában az online-témakörrel foglalkozó írások közül nem maradhat ki a kattintásonként fizetett hirdetések témája.

              Az internetes banner-hirdetések –  JPEG- GIF- vagy Flash-állományú „plakátocskák”, amelyek  először weboldalak reklámcsíkjaiban  váltak  ismertekké –,  hagyományos változatban a megjelenéseik szerint fizetendők (vagy esetleg tranzakciós következményeik valamilyen százaléka a díj).  Az online hirdetők azonban a banner-hullám tetőzése óta más rendszerű szolgáltatást is választhatnak – akár a keresőmotoros platformok, akár a közösségi média platformjai közegében (Facebook, Linkedln, Instagram, Twitter Ads,…) – ezt hívják  PPC-nek.  A PPC-re fordított reklámköltség anyagi megtérülési esélye nagy átlagban sokkalta kedvezőbb.

               Az ilyen hirdetésnél az elszámolás nem a megjelenés fejében, hanem az ügyfél-érkezések fejében történik, vagyis a rákattintások után, amelyek által a potenciális ügyfél, mint internetes felhasználó, a hirdető weboldalára érkezik.   Hirdetésközvetítő rendszerek kereshetők fel, amelyek partneroldalak százaival állnak kapcsolatban, népszerű blogokat sem kizárva.   Mód van hipertargetációval szűkített hirdetés-szórásra, amikor a célközönséget sokszempontúan precizionálják (pl. „x, z passziósport iránt érdeklődő, 40 év alatti, diplomázott nőtlen hímneműek”). A remarketing olyan PPC-alkalmazás, amikor csak azoknál jelennek meg egy cég hirdetései, kampányanyagai, akik már jártak a weboldalán.

             Három megjegyzést még a témához. Az egyik: az AdWords kampányok jelentős részét alkotják a PPC-gyakorlatnak, de messze nem teszik ki ennek egészét (létezik ilyen félreértés). Egyébként a 2010-es évek eleje óta üzemel a PPCnetwork, az az összevont online hirdetési hálózat – kattintás-alapú elszámolással –, amely a Google AdWords (újabban Google Ads), a CTnetwork, a Facebook és az ETARGET egyfajta egyesítése. A szöveges hirdetési hálózatok közül éppen ez a négy a legismertebb a magyarországi piacon, illetve gyakran használatos volt még a Kulcs-Kereső. Az ETARGET: kulcsszó-centrikus szponzorált linkek szolgáltatója a lengyel, cseh, szlovák, magyar, szerb, horvát, román és bolgár piacon.

             Másodszor: a PPC egy térítési elvet jelent, így nem szinonim betűszó a CPC-vel (Cost Per Click), amely bizonyos számadatra vonatkozik, arra az árösszegre, amennyibe egy adott hirdetőnek az adott szolgáltatónál egy hozzá érkező kattintás kerül.

            Harmadszor pedig: nem jó megfeledkezni arról, hogy a SEO-nak a PPC általi viszonylagos előmenetele önmagában nem elég tartalmas SEO-előmenetel.  A Google keresőmotor például különbséget tesz különböző keresőszavas elsőoldalak tekintélye közt, amelyet több kritérium alapján mér. Látogatottsági adatuk és számos részadat szerint maguk a keresőoldalak is (mármint az eltérő keresőmotorú webhelyek)  rangversenyben állnak; a Google piaci részesedése huzamosan és magasan a legnagyobb.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Online menedzserek – a közösségimédia-marketing (SMM)

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatában az online menedzserséggel foglalkozó szakasz második felében tartunk; jelen írásunk a kétoldalú kommunikáció összetett témaköréből emeli ki az egyik olyan aktivitási mező témáját, amely marketing-szempontból igen fontos.

                   A Social Media Marketing többszörösen speciális ága az üzleti célú kommunikálásnak. Egyrészt mert a közösségi média – a Facebook, az Instagram, a Twitter, a YouTube stb. – üzemelése nem elsődlegesen bizniszfunkciót teljesít, így az alapkategóriás fiókok ingyenesen posztolt anyagait illetően alacsony reklámtűrésű: a szimpla píár-anyagokkal szemben határozott ellenszenvet tanúsít. A lehetséges követők nagy része nem válik tényleges követővé, ha tukmáló jellegűnek éli meg egy adott fiók képes bejegyzéseit.  Más eset, ha a bejegyzés-küllemű hirdetésnél ott látható a „sponsored” betűjelzés. (Hiszen a tradicionális papíralapú magazinoknál sem alakult ez másképp: az olvasó nem bánta a sok hirdetést akkor, ha az azoktól világosan elkülönülő szerkesztőségi hasábokon figyelemreméltó non-PR olvasmányok és képszekvenciák sorjáztak, és alacsonyrendűnek számított az olyan, akár fényeslapú képes újság, amely valójában csak álcázott szóróanyag volt.) A céges kommunikátorok ebbe a közegbe jutva szinte habitust kell váltsanak. Olyan média-aktivitást kell kifejteniük, amely súrlódásmentesen illik az adott platformhoz, és csak feloldva hordoz reklámtartalmat, nincs közvetlen áruértékesítési célzata. A másik különlegesség annak az esélyében fogható meg, hogy a közösségi térbe lépett céges oldal folyamatos információ-áramlási csomóponttá válhat (Web 2.0).  Az oldal tartalmait ugyanis egyre nagyobb részben fogják mások alakítani, mások, mint a kezdeményező személy vagy team. Mások, tudnillik a közösség (a felhasználók együttműködése), amelynek különfajta visszajelzései – megosztások, kedvelések, kommentek, tematikus direkt dialógusok, alkalmi résztvevő-körű online tanácskozások – a maguk informativitásában igen becsesek lehetnek egy olyan cég számára, amely például szórakoztató anyagot tett fel a platformra, valamelyik termékéhez kapcsolódó témával, vagy beszámolt az iparág valamilyen, akár nyugtalanító fejleményéről.

                  A cégek számára pár éve már „kötelezővé” lett a profilírozott jelenlét a Facebookon (amint ez elérkezett a másfél milliárd aktív felhasználóhoz), de figyelni ajánlatos mindegyik platform (Linkedln, Tumblr, Flickr, Myspace, Four Square, Snapchat, Pinterest, TikTok,…)  egyedi szokásaira, lehetőségeire. A TikTok videómegosztó közösségi-hálózati alkalmazás például maximum egyperces tehetségvideók (zene, tánc, színészet, szinkron, mutatványok stb.)

készítésére és nyilvánosítására szolgál.

                Figyelmen kívül nem hagyható körülmény, hogy napjainkban a Social

Media felhasználóinak már 90%-a  mobilon kapcsolódik a különböző Social

Media-felületekhez.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Online marketing – a konverzió-optimalizálás (CRO)

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tematikájú cikksorozatának belső írásfüzére, amely az online menedzseri munka különböző csatornáival foglalkozik, a feléhez érkezett.  A mostani alkalommal a Conversion Rate Optimization szakmai elnevezéssel illetett tevékenységet igyekszünk körvonalazni.  Amiről ezúttal beszélünk, az a weblap-működtetés konverziós arányának lehetőség szerinti feljavítása. De mit is értsünk „konverzión”?

             Ha az online mutatószámok – a látogatók, az átklikkelések, lapletöltések kvantitatív adatai – kedvező képet nyújtanak is egy weblap esetében, ennek nem feltétlenül van nagy jelentősége a működtető szempontjából. Különösen a kkv-k tapasztalhatják meg, hogy a látogatottság-növekmény – például banner-jellegű hirdetések által – nem von maga után automatikusan olyan előnyöket, amelyekkel élve a vállalkozást fejleszteni, vagy akár csak az alkalmazotti kört fenntartani lehet.  Konverziónak éppen az olyan online eseményt nevezzük, amely minőségileg értékesebb a weblap-működtető számára, mint a látogatószám feljebb kattanása.  Ha a honlapon az elérhetőségek menüpontját is megtekinti egy látogató, az máris többlet-értéket hordoz az enélküli rövid látogatáshoz képest. Méginkább konverziónak számít a prospektus-letöltés, a regisztráció, a hírlevélre-feliratkozás. Elsőrendű konverziónak persze az ajánlatkérés, a megrendelés, az online vásárlás mondható. A gondos konverziómérés konverziós célok kitűzését teszi lehetővé.  A különböző webes eszközöket össze kell vetni abból a szempontból, melyiküknél mennyi látogatóra mennyi konverzió jutott, és eszerint állapítani meg eszköz-alkalmazási preferenciákat, vagy keresni-találni javítást valamelyik eszköz – mondjuk AdWords kampány – dolgában. A weboldalnak a konverziós célok szerinti finomhangolásához érdemes elemezni és követni, hogy a látogatók mely tartalmaknál időznek többet, mely tartalmak nézését hagyják el talán túl gyorsan. Az elemzés során célcsoportok rajzolódnak ki, és mindinkább megérthetővé válik, melyik célcsoport miért konvertál kevesebbet vagy többet,

hol és hogyan érdemes ráerősíteni a felhasználói élményre. A webshopok esetében sem pusztán némely „kelendő termékek” felvonultatása és az ár számít, mert egy webshop lehet intenzíven felhasználóbarát és lehet nem ilyen, ha pedig nem ilyen, hiába csicsás esetleg a dizájnja, kisebb lesz a forgalma.

             A fokozottan felhasználóbarát felületek, felületcsoportok létrehozása nem csekély figyelem- és időráfordítást igényel, hiszen a részletező informativitást ötletek híján olykor nem is lehetséges a jó áttekinthetőség szempontjával egyeztetni, márpedig sem az erős informativitás, sem a jó áttekinthetőség nem csorbulhat, ha kiválóan felhasználóbarát eredményt akarunk elérni, és az említett szempontok megfontolt, egyben leleményes egyeztetése még korántsem minden az alapcél dolgában. Hiszen a jó áttekinthetőség még nem jelenti annak a szemléletességnek a jelenlétét is,  amelynek hiánya miatt moroghat a felhasználó.  Az információk taglalása megintcsak nem mindegy: empátia nélkül (mire lehet leginkább kíváncsi a felhasználó, mi lehet az, ami iránt viszonylag szintén inkább érdeklődik mint más adatok iránt) semmi esély megszerettetnie magát az adott webshopnak.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa
Mélylink


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Széchenyi 2020 EU logo

Online marketing – a keresőoptimalizálás (SEO)

StartMa markekting és vállalkozásOA StartMa program hosszú marketinges cikksorozata keretében ez a negyedik írásunk, amióta az online menedzserség birodalmának feltérképezésére indultunk. Most jött el az ideje rátérnünk az egyes meghatározott részterületek, marketinges foglalatosságok ismertetésére.

             A keresőmotor-optimalizálás, vagyis az angol szakmai nevén Search Engine Optimization-ként ismert marketing-tevékenység arra irányul, hogy egy adott vállalkozás weboldala (pontosabban website-ja, webhelye) vagy bármi egyéb olyan online anyag, amely az illető vállalkozáshoz (vagy ehhez is) kapcsolódik, lehetőség szerint minél inkább szembetűnjön az interneten. Az internetezések zöme akár országosan, akár világszerte az internetes kereső használatával veszi kezdetét. Ha egy rövid keresőszó beírásakor a mi cégünk anyagai is szerepelnek a találatok közt, de csak elszóródva lelhetők fel az 5. keresőoldal és a 15. közt, vagy ha (a pontos cégnevet leszámítva) egyik keresőszónál sem szerepelnek a 4. keresőoldalnál előbb, akkor nyilván rossz pozícióban vagyunk online szempontból. Hiszen egy-egy adott keresőszónál csak igen kevesek, és igen ritkán vizsgálnak meg háromnál több keresőoldalt – hisz legtöbbször kettőt sem néznek meg, bár lehet olyan is a keresőszó, és az érdeklődés jellege, hogy a beíró öt oldalon is túlmegy a kutakodásban. A Google keresőmotorján – vagy a világban még népszerű Yahoo-n, Bingen – csak a pontos cégnév esetén garantált az első felugró keresőoldalon (annak is az elején) szereplés. A feladat éppen az, hogy másféle beírások, kulcsszavak esetén is az első oldalon, vagy alig hátrébb mutatkozzanak az anyagaink. Az előbbre rukkolás önmagát is hajtani kezdi, mert a jobb pozíció több rákattintást hoz, ez a többlet pedig valamivel még jobb pozíciót. Az optimalizációs folyamatban a weblap designja is számít, mert nem mindegy, hogy minden látogatója csak átfutja a weblapot, vagy többen is akadnak olyanok, akik „rákapnak”.  Legfontosabb azonban a keresőbarát weblap-tagolás, -szövegezés, az információ-bőség ugyanilyen rendezettsége, illetve a link-építés nem széteső gazdagsága.

             A Google automatizált feltérképező szoftvere – a Googlebot –  nonstop internet-feltérképezést végző robot, amely weboldalak milliárdjainak tározását bővíti felfedezett újabb és frissített weboldalak milliárdjaival. Linkeket követ, webhelytérképeket olvas, és egyéb módokon is kutakodik, így keresi meg a Google indexében még nem szereplő internetes oldalakat. Lekéri, beolvassa és indexbejegyzéssel látja el („indexeli”) ezeket; a tározóbejegyzés az adott oldal tartalmát és helyét (URL-jét) tartalmazza.  Mégis előfordulhat, hogy az a létező weblap, amelyet mielőbb a Google indexáltjai közt kívánunk látni, a létesítés után napok sorával sem jelenik meg ott. Ellenőrizni kell, hogy netes házirendjeinkbe nem iktatódott-e be feltérképezési tiltás, ha nem, a Google a feltérképezés során is észlelhet olyan hibát, hogy eláll az indexeléstől, illetve előfordul, hogy a webhely kialakításának valamely mozzanata megnehezíti a feltérképezést. Ha új a webhely, arra is gondolni kell, hogy észleléséhez még túl kevés a más webhelyekről rá mutató hivatkozás.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa
Mélylink


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Online marketing – a T-alakú menedzser

StartMa markekting és vállalkozásFolytatjuk a StartMa program marketinges cikksorozatának az online menedzserségbe bevezető írásfüzérét.

              A generalista és a specialista menedzsertől eltérő harmadik típust azért nevezik „T alakúnak”, mert a „T” mint ikonikus jel egyszerre fejezi ki az összekötő, közvetítő, átfogó szerepet és a képzettség jelentős mélységi tartalmát. A jel vízszintes tetejét úgy is tekinthetjük, mint több irányba kitárt két kart, míg a jel hosszan leérő (vagy fordítva: alantról a tető-vonalhoz hosszan felérő) szár-része a mélységre utal. (Ennek megfelelően léteznek „I” alakú és        „–” alakú szak-alkalmazottak is, bár szerencsére jóval gyakoribb, hogy az „I”   inkább „L”, vagy hogy az „–”, ha jobban megnézzük, inkább „T”, csak rövid a szára).  T alakú menedzserré azon a döntésen át válik valaki (ehhez is saját külön hajlam szükségeltetik, mint a másik két tipikus út közti választáshoz), hogy elhatározza, úgy fogja elérni valamely területen a specialistához illő ismeret-szerzési és gyakorlottsági szintet, hogy ez a tudás innovátori,  kreativitási impulzusokat termeljen számára a szakági együttműködéseket illetően is. A leendő T-alakú menedzser, miközben érzi a részterületi specializáció sodrát, érez magában egy más, de ezzel összehangolható vonzást. Nem egyszerűen valami koordinátori hajlamról van szó. Az empátia fokozott képességét érzi magában, és természetesen feszíti ez, meg kívánja találni ennek érvényesítési módját a munkájában. Ezt előkészítendő általában két marketing-csatornát jó kiválasztania specializációra, egy bejáratottat, és egy még csak alakulóban, feljövőben lévőt. Nem árt, ha bővülő marketing-albuma (inspirációs példagyűjtemény és önálló ötlettár, kísérletezési dokumentáció) olyan izgalomról árulkodik, amely már a kissé grafomán naplóírók szenvedélyességéhez hasonló.  Hiszen az általa segített és tükrözött munkapályának kutatói értékűnek kell lennie: a T-alakú menedzsernek a marketing-térképen még jelöletlen átjárókat kell felfedeznie a marketing-területek közvetlen valóságában.

                Egyik nagy kommunikációs pozitívuma, hogy miközben nem veszíti szem elől a stratégiai szempontokat, mindegyik marketing-specialistával a megfelelő szakzsargonban, akadásmentesen tud beszélni, annak saját szak-problematikáját több mélység szerint ismerve. Ehhez nem kell sorra mindegyik szűkmetszetet mesterként ismernie, de egyiket-másikat igen (így olykori alkalmakkor akár ki is válthatja egy-egy specialista munkáját). Az ügyfélközpontú marketing-megközelítés széles megértése tehát (folyamatos párbeszédben az ügyfélkörrel, elemzőkész adathasználati járatosság olyan kérdéskörökben, mint design és ügyfélélmény, eltérő vásárlói magatartások és fogyasztói pszichológia, a tartalom, a forma és a technológia hármas viszonya a kommunikációban) társul az eszközhasználati részletek olyan ismeretével, amely erősen asszociatív összefüggés-érzékelést tesz lehetővé a munkaösszetevők mozzanatai közt.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Széchenyi 2020 EU logo