Szalonna vizei, a Bódva és a Rakaca

A 113 kilométer hosszú Bódva folyó, amely a Gömör-Szepesi-érchegységben ered, Hidvégardónál ér Magyarországra (Edelényi járás). Az abaúji Bódva-völgy előbb délnyugati lejtéssel húzódik a karszthatáron, majd el is választ egymástól két karszti sávot, hogy aztán alább dél-délkeleti irányba kanyaruljon – így érkezik Perkupa felől Szalonnára. Útja nagyobb része még hátravan: Szendrőt és Edelényt is érinti még, mielőtt összefolyik a Sajóval.   De a Bódva-mellékvizek, a Bódvába ömlő patakok többsége a rövidebbik, északi szakaszon éri el a folyót, mert arrafelé sok a sietős karszti víz, míg már ekkor ideérnek más, keletebbi forrású patakok is, mint Szalonna esetében a Rakaca. Ez a Szalonna magasságáig tartó felsőbbik Bódva-szakasz egyben az izgalmasabbik is, akár a folyómenti növényzet, a különböző virágfélék széles skáláját tekintjük, akár a halfajtákét – harmincat meghaladó lista – az arrafelé állandóan karszti frissülés, vízben. A folyómente főbb állomásai Hidvégardó és Szalonna közt: Bódvalenke, Komjáti, Bódvaszilas, Bódvarákó és Perkupa.

 Foto-Wikiwand-A_Bodva_folyo_Szendronel.jpg
Bódva folyó Szendrőnél, Fotó: Wikiwand, Bódva

Hidvégardón, ahol copf stílusú kastélyt (ma kézművesház) és klasszicista kúriaépületet látogathatunk meg, egykor szép formázatú Bódva-fahidat ácsoltak, és ma is ennek megújított változata szolgál a meder fölött. Bódvalenke, ahol a klasszicista Lenkey-kúria rosszabb állapotban van, mint hidvégardói társa, 2009-től „freskófaluval” büszkélkedik: a faluszéli tűzfalakat roma művészek színpompás secco festményekkel kezdték kidíszíteni, és azóta is bővül ez a szabadtéri tárlat. Komjáti közigazgatási határán belül 28 barlang (zsomboly, hasadék, forrásüreg) lelhető fel. Ezek összességét az UNESCO  1995-ben elismerte a közös szlovák-karszti / aggteleki-karszti barlangegyüttes világörökségi státusú részeként (míg a dobsinai Jégbarlangot csak 2000-ben).          A barokk magvú Bódvaszilas 58 barlangot számol, ezek közül nyolc fokozott védettségű, például a Pócsakői-víznyelő vagy az igen hosszú, 1961-ben feltárt Meteor-barlang. Bódvarákó nyolcbarlangos zsáktelepülés. Tavasszal rendkívül élénken virágzik itt az ártéri kockásliliom, a nőszirom, a kankalin és a kökörcsin. A Bódva sodra maga is kialakított itt barlangi kiterjedéseket, így a folyó vízszint-változásai és a Rákóczi-barlang vízszint-játéka összefüggenek. Perkupa kőművesmesterek faluja volt régen – ez még ma is meglátszik a település középutcáján és a folyóba igyekvő kisebb vizek fölötti boltíves kőhidakon. Innen indul a Bódva-völgyi természetvédelmi tanösvény. Egy, a faluhoz tartozó volt bányaterületen „klímagyárat” létesítettek, kizárólag megújuló energiát, egyebek közt geotermikus energiát felhasználó üzemet.

Bodva-volgy-telen-foto-Bagyinszki-Zoltan
Bódva folyó télen, Fotó: Bagyinszki Zoltán

         A halakban és vízibogár-válfajokban viszonylag bővelkedő Rakaca patak a szomszédos, Encsiről nevezett járásban, a még szintén csereháti Büttös falu szűkebb környékén ered, onnan egyenest közelít a Viszlói-patakhoz. Az összefolyásnál görögkatolikus búcsújáró-helyet találunk: Rakacát. Az itt valamelyest megnövekvő vízhozamú Rakaca patak következő állomása – hat kilométerrel odébb – Rakacaszend, és innen is hat kilométer távolságra esik a Szalonna-melléki Meszes. 1962-ben Meszestől kissé északabbra gáttal felduzzasztották a Rakacát, azóta is frekventált, jókora horgásztavat létesítve. Az üdülőteleppel övezett tározó eredeti alapfunkciója: a Bódva vízszintjének időnkénti megsegítése Szendrő és Edelény ipara javára.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát.

More Pékség

A projekt ezzel szolgálja a szlogent: „Több mint pékség”

Kapcsolódó linkek:
More Pékség
Wikiwand, Bódva
Bódva-völgy télen és Szalonna templom 

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

 

 

 

Szalonna tájkörnyéke

Közigazgatási szempontból Szalonna tágabb tájkörnyékét a 33 ezres népességű, megközelítőleg 720 négyzetkilométernyi Edelényi járás jelenti: Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizenhat mesterséges szabású részterülete közül a legészakabbi. Két várost és 43 községet foglal magába.  Az Edelényi járás természetföldrajzi szempontból nézve az Északi-Középhegység határvidéki karsztos-barlangos-hévizes részének és a Cserehát-dombságnak a találkozása.  A Cserehát egyfajta hídterület a nyugatabbi bükkös és karsztos középhegységi zóna és a keletebbi, tölgyes-hársas-kőrises-juharfás Zempléni-hegység között. Valaha a Cserehátat is őstölgy- és cserfaerdők fedték; ma már kivesztek innét az ősfák és cserfákat sem látni, fiatalabb tölgyesből viszont van bőven. Szalonna a csereháti falvak közé tartozik.

Szalonna Árpád kori templom
Szalonnai templom, Fotó: Bagyinszki Zoltán

Kistelepülés ugyan, de nem apró zsákfalu (amilyenből számos akad a járás északkeleti fertályán), hanem ezerfős község, az Edelényi járást hosszantian átszelő közút mentén. A szalonnai Kossuth utca, ahol az EU-ROM Jövőért Egyesület boltja és pékműhelye, a More pékség található, ennek a járási közútnak egyik szakaszával azonos. Az útvonal tehát jóval túlvezet a községen, északnyugati irányban is, és méginkább dél felé.

Ha Szalonnáról északnyugatra indulunk –  a Bódva-part mentében –, négy kilométert megtéve Perkupára érünk, az Aggteleki Nemzeti Park előterének kapujába (Jósvafő innen tíz kilométer). Ha viszont délnek megyünk a szalonnai Kossuth utca vonalán, öt kilométert megtéve Szendrő városába jutunk. Szendrőről továbbhaladva déli irányban a Kossuth utca Rákóczi utca néven folytatódik, majd – már Edelénynek tartva, a tízezer lakosú járási székhely felé – megint más szakasznevek alatt kanyarog.

Ha nem a Bükki Nemzeti Park, hanem az M30-as autópálya, illetve Miskolc felől közelítjük meg az Edelényi járást, úgy a sajóvölgyi 26-os úton fogunk haladni, ahonnét   Sajószentpéternél kell ráfordulni az északi útelágazásra (itt „Király utca” a szakasz neve), amely aztán már eltérülések nélkül elvisz Edelénybe, Szendrőre, Szalonnára és a karsztkörzetbe.

Szendrő Zsidó temető

Szendrő: Zsidó temető, Fotó: Kiss Noémi

Szalonnáról azonban keleti irányba is indulhatunk, a község keleti, tóparti nyúlványa, vagyis a Rakaca-víztárolót környező vendégházak mellől. Innét, pontosabban a mészkőbányáról elnevezett közeli Meszes főutcájáról  megcélozhatjuk a Rakaca patak és a Viszlói patak összefolyásánál található Rakaca községet, a viszlói Hagyományok Házát, illetve a nyomhagyóan középkori magvú Tornaszentjakabot, Tornaszentandrást. (A történeti Hungária megyerendszerében Abaúj vármegye neve 1881-ben összevonás nyomán Abaúj-Torna vármegyére változott, majd Trianonon túl a „Torna” mint megyenév – nem először – egészen elsikkadt, Torna község pedig csehszlovák fennhatóságú lett.) Az Árpádok korából fennmaradt építészeti emlékek közül a tornaszentandrási templom járásszerte a legértékesebbek közé tartozik, de a legkorábbi és leginkább figyelemreméltó épségű ilyen templomot éppen Szalonnán találjuk: ez még az 1100-as években épült, bővítése és freskói csupán száz évvel későbbiek. Innen kissé északabbra, Martonyi közelében a „háromdombra” épült pálos kolostor romjai (minthogy romok) nem mutatnak ilyen ékességet, ami pedig Szendrő és Edelény emlékmű-gazdagságát illeti, ez a barokk korához kötődik.

Következő írásunkban a tájkörzet bemutatását néhány vízrajzi információ köré rendezve egészítjük ki.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát.

More Pékség

A projekt ezzel szolgálja a szlogent: „Több mint pékség”

Kapcsolódó linkek:
More Pékség
Bódva-völgy télen és Szalonna temploma
Szalonna, Szendrő fotók

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

 

Az üzleti élet aspektusai: munkaerő tervezés

More Pékség
Összegzés:
A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A megtérülési ráta megközelítését és az oktatást inkább a termelékenységhez való hozzájárulás egyik módjának tekinti, ezért az oktatást befektetési döntésként tekinti. A hallgató a továbbtanulás nyújtotta előnyöket egy pontból vizsgálja, és a becsült megtérülési ráta alapján hozza meg döntését. Ennek eredményeként az iskola csak azután bővíti az oktatási létesítményeket, hogy felmérte a különféle oktatási típusok beruházási hozamát és az oktatás hozamát a gazdaság különböző szektoraiban.

A munkaerőigény megközelítése, mely alapvetően azt állítja, hogy összefüggés van az oktatás és a népesség gazdasági növekedése között, és hogy a megfelelő mennyiségű képzett munkaerő hiánya akadályozza a gazdasági növekedést. Ezért elengedhetetlen a szakképzett munkaerő jövőbeni igényeinek előrejelzése annak érdekében, hogy elérjük a célzott bruttó nemzeti terméket vagy az ipari termelés szintjét. Ezen előrejelzések alapján a politikai döntéshozók és a tervezők azután megfelelő módon fejlesztenék az oktatási szektort.

A mennyiségi megközelítés inkább lokális egy szervezet számára, és arról szól, hogy a felső vezetés elkészíti a humánerőforrás-tervezés tervezetét. Elemzik az Emberi Erőforrás Menedzsment Információs Rendszert és az emberi erőforrások készletszintjeit, és ezek alapján előrejelzik a jövőbeni munkaerőigényt, kvantitatív eszközök segítségével. Ez a megközelítés az emberi erőforrások többleteinek és hiányának előrejelzésére összpontosít, és főleg a felső vezetés végzi.

A minőségi megközelítés inkább alulról felfelé irányul, mint a kvantitatív megközelítés, és a munkavállalók egyéni gondjaira összpontosít, például képzésükre, fejlődésükre és kreativitásukra. További gondok a motiváció, az előléptetés, a jólét, a biztonság, az ösztönzők és a kompenzáció. Ezt elsősorban az alacsonyabb szintű alkalmazottak érik el.

A vegyes megközelítés mely megközelítés a kvalitatív és a kvantitatív megközelítéseket ötvözi, és egyensúlyra törekszik. Hajlamos a legjobb eredmények elérésére, és elősegíti a vezetőség és az alkalmazottak egyenlő részvételét.

Végül úgy összegezhetjük a fentebb írtakat, hogy a kortárs üzleti élet egyre összetettebbé válásával a munkaerő-tervezés kritikus fontosságú a szervezet és a gazdaság szempontjából. Segít a szervezetnek vagy nemzetnek előre látni jövőbeli igényeit és jó előre megtervezni, amennyiben jól sikerül, akkor megelőzheti versenytársait

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Kereslet és kínálat előrejelzés a munkaerő tervezésben

More Pékség
Összegzés: 
Az igény előrejelzés és az ellátás előrejelzés megismerésén keresztül, az olvasó a cikk végeztével megismerkedik a munkaerő tervezés minőségi és mennyiségi megközelítéseivel és egy rálátást kaphat arra, hogyan tudja ezt kamatoztatni versenytársaival szemben.

A szervezet emberi erőforrás osztályának kétféle előrejelzést kell megtennie, melyek a keresleti és a kínálati előrejelzések. Egyrészt az igény-előrejelzés, másnéven kereslet-előrejelzés, az a folyamat, amelynek során az emberi erőforrások osztálya megbecsüli a szükséges jövőbeni minőséget és létszámot. Ennek a hosszú távú vállalati terven és az éves költségvetésen kell alapulnia, amelyet ezután tevékenységi szintekké alakítanak át a különböző funkciók és osztályok számára. A kereslet-előrejelzés során számos tényezőt kell figyelembe venni. A külső tényezők magukban foglalják a társadalmi és technológiai tényezőket, valamint a gazdasági klíma változásait helyi és nemzetközi szinten egyaránt. A belső tényezők közé tartoznak a szervezetek termelési szintje, a szervezet saját költségvetési korlátai, a szervezeti felépítés és az alkalmazottak elkülönítése. A kereslet-előrejelzés előnyei többek között a következők, a szervezet képes lesz számszerűsíteni a szervezet termékeinek előállításához szükséges munkák számát. Továbbá segíteni fogja a szervezetet abban, hogy megelőzze a készséghiányt, amikor és ahol a legnagyobb szükség van rá. Mindazonáltal a szervezet képes lesz figyelemmel kísérni a törvényi előírásoknak való saját betartását, ami a munkahelyek fenntartását illeti. Végül a szervezet képes lesz felmérni a megfelelő létszámot, amelyre a szervezet különböző részein szükség van, és elkerülheti a felesleges költségeket.

Az ellátás-előrejelzés az a folyamat, amelynek során a szervezet megméri, hogy a jövőben hány ember lesz elérhető mind belsőleg, mind külsőleg, miután figyelembe veszi az olyan dolgokat, mint az órák és a munkakörülmények változása, az előléptetések és a belső mozgások, valamint a hiányzások. Jó ellátási előrejelzésre van szükség annak számszerűsítéséhez, hogy hány ember és beosztás várható a közeljövőben, tisztázható a létszám összetétele, megelőzhető az emberhiány, és felmérhető a jelenlegi létszám a szervezet különböző részein. Az ellátás-előrejelzés hatékony végrehajtása érdekében ellátási elemzést kell végezni, bevonva a meglévő emberi erőforrásokat, a belső ellátási forrásokat és a külső ellátási forrásokat.

A munkaerő-tervezés különféle nagy léptékű megközelítéseket kínál. A társadalmi kereslet megközelítésével a szervezet azon képességére támaszkodik, hogy értékelje a társadalom oktatási követelményeit. Ez az egyén keveréke az oktatás iránti igény iránt, de az adott társadalomban élő minden egyén tekintetében. Ez nem mindig könnyű, sőt nem is lehetséges, főleg ha nagy szervezetekkel foglalkozunk. Ezért leginkább a múltbeli demográfiai trendek jövőbe vetítésére támaszkodik. Ez a megközelítés képes megmutatni, hogy hány hallgató készül egy adott szakmára, és a korábbi tapasztalatok alapján akár céldátumot is megadhat oktatásának befejezéséhez. Ezeket az előrejelzéseket korlátozza, az oktatással kapcsolatos költségek, a társadalom demográfiai jellemzői, például a halálozás és a termékenység, az átlagos háztartás preferenciái és ízlése az oktatás szempontjából, a képzett emberek által megszerzett jövedelem, a hallgatói támogatások megléte és mértéke. Ezek a korlátok csak egy része azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a társadalmi keresleti megközelítés szembesül, és mint ilyen, óvatosan kell megközelíteni.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Munkaerő tervezés rendszerszemlélete

More Pékség
Összegzés: 
Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára.  Vajon mi lehet az oka? Továbbá az olvasó megismerkedhet a tervezés folyamatával, fontosságával.

Figyelembe véve az összes szervezet turbulens környezetét, tele ciklikusan és véletlenszerűen bekövetkező ingadozásokkal, valamint megszakításokkal, e változások üteme, valamint az őket körülvevő struktúrák hatással lesznek a szervezet humánerőforrás-igényeire, és stratégiai lépéseket kell tenni. A munkaerő profilja folyamatosan változik, amikor a nem, az életkor, a technikai készségek, a társadalmi háttér és az írástudás szintjét vizsgálja. Mindezeknek komoly következményei lesznek a szervezetek munkaerőire nézve, és az emberi erőforrások osztályának képesnek kell lennie hatékony reagálásra a munkaerő-tervezés révén. Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára. A szervezetek növekvő összetettsége azt jelenti, hogy sok olyan speciális készségre van szükségük, amelyeket nagyon ritkán találnak meg. Az ilyen alkalmazottakat fel kell venni és meg kell tartani, mert távozásukkor nagyon nehéz őket pótolni. A jogszabályok és a kormányzati ellenőrzés bármilyen változása a munkaerő különféle hátrányos csoportjaival szembeni megerősítő intézkedések hatással lesz a szervezetre. Ugyanez vonatkozik a munkaidőre és a munkakörülményekre, a gyermekek és nők foglalkoztatásának korlátozására, a szerződéses munkára és az alkalmi munkára vonatkozó jogszabályokra stb. Mindezekkel a szervezetnek szisztematikus munkaerő-tervezés révén kell foglalkoznia.

A jogalkotási ellenőrzés már nem olyan egyszerű, mint szervezetek felvétele és kirúgása. A jogszabály most már nagyon megnehezíti a szervezet számára, hogy gyors, olcsó módon csökkentse a munkaerő nagyságát. Nagyon könnyű növekedni, de nagyon nehéz leadni a plusz súlyt, mivel a munkajog mindig megvédi a munkavállalókat elbocsátások és bezárások idején. A humánerőforrás-osztálynak átfogó terveket kell tartalmaznia ennek kezelésére a munkaerő-tervezési programjaiban.

A nyomáscsoportok hatásához tartoznak a politikusok, a szakszervezetek és az emberek, akiket az óriási szervezetek elhelyezkedése miatt el kellett hagyni. Mindig nyomást gyakoroltak a szervezet vezetésére olyan kérdésekben, mint a belső toborzási és előléptetési politikák, az alkalmazottak családjával való bánásmód stb. Mindezeket figyelembe kell venni a megfelelő gazdálkodási tervezés során.

A tervezés rendszerszemlélete, a szisztematikus gondolkodás elterjedése és az információs technológiai forradalom megjelenése azt jelenti, hogy a tervezésre és az adatelemzésre még nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint korábban, így a munkaerő-tervezés még fontosabbá vált, mint a múltban.

Továbbá a munkaerő-tervezés során figyelembe kell venni azt az időt, amelybe az alkalmazottak felvétele és kiképzése szükséges, mielőtt produktívan hozzájárulhatnak a szervezet céljaihoz, annak biztosítására, hogy a szervezet hatékonyan fektesse be erőforrásait. Maga a munkaerő és a fejlesztési folyamat két fő lépést foglal magában. Az első a kereslet-előrejelzés végrehajtása, a vállalat különböző munkaerő-kategóriák iránti jövőbeni igényeinek meghatározása, a másik pedig a kínálat-előrejelzés végrehajtása annak érdekében, hogy meghatározza a különböző munkaerő-kategóriák jövőbeni kínálatát a közösségtől, ahol az üzleti vállalkozás vagy szervezet található.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Munkaerő tervezés hátrányos helyzetben

More Pékség

Előszó:
Cikkünkben az olvasó megismerkedhet a munkaerő tervezés alap pilléreivel és előnyeivel. A munkaerő tervezés stratégiájának és céljainak ismertetésén túl, betekintést nyújtunk a humánerőforrás terv fontosságának, működésének lépéseivel.

A munkaerő-tervezést emberi erőforrás-tervezésnek is nevezik, és ezt a folyamatot használja a menedzsment annak meghatározására, hogy a szervezetnek hogyan kell az A pontról a B pontra lépnie a munkaerő tekintetében. Ez tervezéssel és fejlesztéssel történik, és lehetővé teszi a menedzsment számára, hogy a megfelelő típusú alkalmazottak megfelelő számban, a megfelelő helyen és a megfelelő időben legyenek. A megfelelő munkaerő megléte együttesen segíti a szervezetet céljainak elérésében, és az egyes alkalmazottak számára is a lehető legjobb előnyökkel jár. Ez a fajta tervezés lehetővé teszi, hogy a HR osztályok előre jelezzék, mely emberi erőforrásokra van szükség a munkák elvégzéséhez. A HR részleg azt is fel fogja mérni, hogy az egyes munkákhoz milyen készségek szükségesek az alkalmazottaktól. Ez meglehetősen összetett, és ha helyesen hajtják végre, ez segíteni fogja a HR-t abban, hogy megbecsülje jövőbeni helyzetét a kereslet és a kínálat szempontjából.

Előny kovácsolható az alábbiakkal. Egyrészt a megfelelő munkaerővel rendelkező munkatársak megfelelő számban rendelkeznek a szervezet különböző munkáihoz. Másrészt a szervezet munkatársainak motiválása arra, hogy produktívak legyenek és a lehető legnagyobb mértékben teljesítsenek.

A munkaerő-tervezés stratégiák összessége és az önmagát megtervező munkaerő-folyamat. A hatékony humánerőforrás-terv különféle mechanizmusokat fog biztosítani, amelyek megszabadulnak a tehetségbeli hiányosságoktól, amelyek a szervezet munkaerő-kínálata és kereslete között fennállhatnak. Ez természeténél fogva rendkívül dinamikus folyamat, és rendszeres kiigazításokat igényel, mivel a munkaerőpiac körülményei folyamatosan változnak.

Miért fontos a munkaerő-tervezés? Amennyiben úgy látjuk, hogy a munkaerő-tervezés részben a jövő előrejelzésére vonatkozik, még a tökéletlen előrejelzés is jobb, mint a semmi.  Amikor előre jelzi a jövőbeni szervezeti igényeket, előnyt szerez a versenyben, mert jobban meg tudja tervezni ezeket az igényeket.  Ez lehetővé teszi a lehetséges problémák megoldását, például a készséghiányokat.

Munkaerő-tervezés céljai a következők. A munkaerő-tervezés fontos a szervezet számára, mert segít a szervezetnek jó előre felmérni jövőbeli igényeit. Így biztosítja, hogy a szervezetnek mindig megfelelő típusú emberei legyenek, megfelelő számban, megfelelő időben és megfelelő helyen. Továbbá a munkaerő-tervezés segít a szervezetnek lépést tartani az állandó változásokkal, amelyek hatással vannak rá a különböző helyzetekben, beleértve a munkaügyi környezetet is. A hatékony munkaerő-tervezés révén a szervezet képes folyamatosan elosztani és átcsoportosítani emberi erőforrásait, és hatékonyan felhasználni azokat. A szervezet számos célját csak emberi erőforrásainak hatékony felhasználásával lehet elérni. E célok közül sok magában foglalja ezen emberi erőforrások bővítését is. A munkaerő-tervezés segíti a szervezetet ennek elérésében. A munkaerő-tervezés folyamata adat formájában visszajelzést ad a szervezetnek, amely segítheti a döntéshozatali folyamatot, amikor meghatározzák, hogy mely promóciós lehetőségeket és mely alkalmazottakat bocsátják rendelkezésre. A munkaerő-tervezés olyan adatokat is szolgáltat, amelyek hasznos információkkal szolgálnak az emberi erőforrások osztályának a felesleggel rendelkező területekről és a szervezet emberi erőforrásaiban hiányos területekről.  Általában az a tény, hogy a munkanélküliek, de a képzettek száma növekszik. Ennek ellenére a piacon számos készségből is hiány van. Ezért fontos, hogy egy szervezet hatékonyan toborozza és megtartsa munkaerejét. Rengeteg változás történik nap, mint nap a különféle irányítási technikákban, marketing módszerekben és gyártási technológiákban. Ezeknek a változásoknak a hatása mélyen befolyásolta sok munkahely hátterét, valamint azok leírását. Ezek elbocsátásokat okozhatnak, és problémákat okozhatnak a munkaerő visszatartásával és átcsoportosításával kapcsolatban. Mindezek hatékony, szisztematikus és intenzív munkaerő-tervezést igényelnek.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Kirekesztés – Mit lehet tenni?

More Pékség
Ismerjen meg egy „kifejezett, de nem kizárólagos” megközelítést az egyetemes szociális védelemről.

Az etnikai és nyelvi kisebbségekből származó gyermekek nélkülözése és marginalizációja jelzi a szociális védelmi rendszerek kudarcát minden gyermek számára. Azok a programok, amelyek csak egyes közösségeket vagy gyermekeket céloznak meg, valószínűleg középtávon vagy hosszú távon nem változnak. Még a jól megtervezett, célzott beavatkozásoknak is lehetnek nem szándékos következményei, ha az igazságtalanságról a lakosság más szegmensei felfogást teremtenek vagy megerősítenek, ami feszültséghez vezethet. Az etnikai és nyelvi kisebbségekhez tartozó gyermekek további támogatásra szorulhatnak, hogy társaikkal egyenrangúan élvezhessék a szociális védelemhez való jogot. A fő hangsúlyt az univerzális és integrált rendszerek kiépítésére kell helyezni, ahol kifejezett intézkedésekkel egészítik ki a kisebbségi csoportok egyetemes lefedettségét.

Az adatok bontása lehet nemzetiség, nyelv vagy földrajzi és életkor szerint is.

Ami nem mérhető, az nem létezik. Ami nem létezik, azt nem ismerik fel. Amit nem ismerünk fel, azzal nem foglalkozunk.

Kevés olyan ország van, ahol a gyermekekre vonatkozó adatokat rendszeresen tagolják etnikai, nyelvi vagy egyéb közelség szerint, és nyilvánosan hozzáférhetők is. Az ilyen típusú adatokat előállítók között van Kanada, Dél-Afrika, az Egyesült Királyság, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok. Néhány ország gyűjt adatokat, de nem hozza azokat nyilvánosságra. Amennyiben lebontott adatokat keresünk azokról a gyermekekről, akik részt vesznek és részesülnek a szociális védelmi programokban, még kevesebb van, a legtöbb esetben csak eseti felmérések és tanulmányok vannak. Történelmi és politikai okok magyarázhatják, hogy sok ország miért nem hajlandó ebbe az irányba haladni. Fontos aggályok merülnek fel a magánélet védelmével kapcsolatban is és az adatokkal való visszaélés az etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak további megsértéséhez vezethet. A megfelelő adatvédelmi jogszabályok, a részvételen alapuló és inkluzív adatgyűjtési folyamatok, valamint a kormányokat elszámoltató felelős független gyermekjogi intézmények olyan mechanizmusok (amelyek a legtöbb országban már elérhetőek) segíthetnek az említett aggályok és kockázatok kezelésében.

Tegye fizikailag és kulturálisan hozzáférhetőbbé a szociális védelmet. Először is elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a szociális védelmi programokkal kapcsolatos információk rendelkezésre álljanak azokon a nyelveken és területeken, amelyeket az etnikai és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek beszélnek és olvasnak, és hogy ezeket különféle csatornákon terjeszék. Másodszor fontos, hogy a szociális védelem felmérői, az adminisztrátorok és a szociális munkások megfelelő képzésben részesüljenek az emberi jogok és a multikulturális megközelítések terén. Még jobb, ha az érintett kisebbségekből származó felnőtteket fokozatosan beépítik a szociális védelmi munkaerőbe és más olyan szolgáltatásokba, amelyek közvetlenül elérik a gyermekeket. Harmadszor, annak a kirekesztésnek és elutasításnak a leküzdése érdekében, amelyet egyes kisebbségek történelmileg érezhettek, kritikus jelentőségű az „ismeretterjesztő” megközelítésre való áttérés, ahol a rendszerek kapcsolatba lépnek a szegénységben élő és kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekkel és felnőttekkel, ezáltal bizalmi kapcsolatot teremtenek. Ugyanebből az okból elengedhetetlenek az etnikai és nyelvi kisebbségekből származó gyerekekkel dolgozó szakemberek közötti befogadási rendszerek. Egyetlen ország sem rendelkezik erőforrásokkal ahhoz, hogy ápolókat, szociális munkásokat, iskolai közvetítőket és más szociális szakembereket gyakran küldjön minden háztartásba, a távoli területekről nem is beszélve. Egy találkozás egy képzett szakemberrel, aki proaktív módon támogatja a családot a rendelkezésre álló különböző típusú támogatásokhoz való hozzáférésben, változást hozhat e hiányosság áthidalásában.

Jogalapú megközelítés szerint, a részvétel a kulturális identitás tiszteletben tartásának elősegítését szolgálja. Az etnikai és nyelvi kisebbségekből származó gyermekek helyzetének javítása olyan politika kidolgozását jelenti, amelyek integrált megközelítésen keresztül azonosítják és kezelik nélkülözésük minden aspektusát, amely ötvözi az alapvető jogok és a nemek közötti egyenlőség védelmét, a megkülönböztetés elleni küzdelmet, kultúrájuk és nyelvük támogatását, és tiszteletben tartják identitásukat. Az átfogó, koherens és összehangolt szociális védelmi stratégiák kialakításakor a kulturális dimenzió, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség figyelembevétele a sikerük előfeltétele.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok

More Pékség
A jogokon alapuló keretet alkalmazó szociális védelmi rendszereknek integrálniuk kell a beépítést a tervezésükbe, megvalósításukba és értékelésükbe annak biztosítása érdekében, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, akik strukturális megkülönböztetésben szenvednek (például nők, gyermekek, idős emberek, fogyatékossággal élők, etnikai kisebbségek, bennszülöttek és HIV / AIDS-szel élő emberek), és nem megbélyegzik a kedvezményezetteket.

Különböző tényezők miatt – földrajzi elhelyezkedés, nem, életkor, képesség és állampolgárság, például – egyes csoportok különféle hátrányokkal szembesülnek. Ezek a körülmények lehetnek egész életen át tartóak, például az etnikai hovatartozás, vagy változhatnak az életciklus során, például az életkor során. A politikai döntéshozóknak ezért biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseket hozzanak ezen akadályok leküzdésére.

Általában az emberi jogi eszközök értelmében a jogokat „mindenki” megkapja, bármilyen megkülönböztetés nélkül. Így a kisebbségeknek (nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek) minden jogot, ideértve a szociális biztonsághoz való jogot is, ugyanolyan alapon kell élvezniük, mint a lakosság többi tagjának.

A szociális védelmi rendszerek és programok megtervezésekor elengedhetetlen, hogy a politikai döntéshozók prioritássá tegyék a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek és az általános lakosság közötti hatalmi egyensúlyhiány kezelését.

Társadalmi szinten is érzékelhető a különbségek növekedése az egyes rétegek és térségek között. A nagyobb városokban a szegénynegyedek kialakulásának jelei, a gettósodás veszélye, az elzárt kistérségekben az elnéptelenedés, elöregedés figyelhető meg. Jelentős számú fiatal diplomás hagyja el a régiót. A demográfiai mutatók érzékeltetik, hogy ott, ahol a roma népesség nagyobb arányban él, az életszínvonal, az alacsony iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség, a lakások komfort fokozata jóval alacsonyabb, magas a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány.

A régió népességének nagyobb hányada sorolható a szegény rétegbe, mint országosan. A jövedelmek és az életkörülmények a legrosszabbak a kedvezőtlen adottságú kistérségek elzárt, távoli medencéiben, a városoktól távoli mikrotérségekben. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek következményeként kisebb a társadalmi kohézió, mérsékeltebb a vállalkozási készség.

Összességében azonban még mindig nagyon sok tennivaló van, mert a finoman szólva is hiányos végzettség miatt a roma etnikum nagy tömegei igen nehezen mobilizálhatóak.

 A képzettségi szint általános emelésének sikerét azonban erőteljesen megkérdőjelezheti az is, hogy a roma etnikum nagy tömegei élnek nyomorszinten, gyakran elképesztő egészségügyi és lakáskörülmények között. Emellett gyakorlatilag mindegyik családot sújtja a munkanélküliség, így a gyermekek iskoláztatását sokszor akkor is képtelenek finanszírozni, ha a megfelel ő akarat egyébként meg is lenne hozzá.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Szalonna település

More Pékség
Az Észak-magyarországi hegység (néha északkelet-magyar hegységnek, északkeleti hegységnek, észak-magyarországi hegyvidéknek, észak-magyarországi középhegységnek vagy észak-magyarországi hegységnek is nevezik, leginkább: Északi-középhegység) az északi, hegyvidéki része. Magyarország földrajzi egységet alkot Szlovákia szomszédos részeivel. Külön geomorfológiai terület a Nyugat-Kárpátokon belül. A hegyek Északkelet-Magyarországon, a magyar-szlovák határ keleti részeivel együtt pedig a Duna-kanyartól Eperjes városáig húzódnak. A hegységet három szakaszra osztják, úgymint nyugati-, keleti- és középső szakasz. A nyugati szakasz, a Visegrádi-hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Dunántúli-középhegységhez tartozó Pilistől. Ez egyben az Északi-középhegységet és a Dunántúli-középhegységet elválasztó geológiai törésvonal is. A középső szakasz felöleli a Mátrában található a Kékest, mely Magyarország legmagasabb pontja (1014 m), de magának a hegységnek az átlagmagassága csak 600 méter, ebből a szempontból megelőzi a szomszédos Bükk hegység. Végül, de nem utolsó sorban a keleti szakasz a Bükk, avagy a Cserehát dombvidék, amely a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 méter. Az Eperjes–Tokaji-hegység az Északi-középhegység legkeletibb része. Néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik. Fő tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található.

Az észak-magyarországi régiót 610 település alkotja, melyből 40 város (6,5%). A népesség koncentrációt jelzi, hogy a városok közül öt a régióközpont Miskolc kistérségében található. A városi népesség az összes régiót tekintve ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság mindössze fele él városokban. A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén dominálnak, míg a Tisza mentén az Alföldre jellemző óriásfalvak is megtalálhatók. Az Edelényi és az Encsi a két leginkább aprófalvas kistérség, ahol a települések több mint felében 500 főnél kevesebb élnek. A régió fő tengelyét a hegyek déli lábainál húzódó egykori vásárvonal és az azon található városok jelentik (A lépcsők, folyóvölgyek és az Alföld metszéspontjában található vásárvárosok).

Szalonna település Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelény járásban, a Bódva-völgyben fekszik. Szalonna 20,08 km² területen fekszik, lakossága 1057 fő.

A régióban egyszerre vannak jelen az ipari leépüléstől sújtott, elszegényedő és egyre inkább marginalizálódó térségek és a gyorsan fejlődő, gazdagodó térségek. A növekedési zónáktól távolabb eső elmaradottabb kis- és középvárosok (Pl. Encs, Edelény, Pétervására, Heves, Mezőcsát, Ózd, Szécsény) fejlődését akadályozza a nehézkes elérhetőségük, képzetlen munkaerő kínálatuk, amihez alacsony vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás párosul. A legsúlyosabb foglalkoztatási problémák a régió belső és külső perifériáinak számító vidéki térségekben tapasztalhatóak, főleg az északi, a szlovák határhoz közeli részeken.

Az ország ezen régiójában van a legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület, a régió területét négy nemzeti park és öt tájvédelmi körzet érinti. Kulturális és természeti adottságokban gazdag terület, ami az idegenforgalom szempontjából lényeges potenciált jelent.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)