Globális felmelegedés kialakulása

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A globális felmelegedés, az a jelenség, ami az elmúlt egy-két évszázadban a Föld felszíne közti átlagos léghőmérséklet emelkedésével jár. Az éghajlati tudósok a 20. század közepe óta részletes megfigyeléseket gyűjtöttek a különböző időjárási jelenségekről (mint például a hőmérséklet, a csapadék és a vihar), valamint a kapcsolódó éghajlati hatásokról (mint például az óceáni áramlatok és a légkör kémiai összetétele). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Föld éghajlata a geológiai idő kezdete óta megváltozott, és hogy az emberi tevékenységek hatása, legalábbis az ipari forradalom kezdete óta, óriási impressziót gyakorol az éghajlatváltozásra.

A tudományos közösségek többségének egyre nagyobb meggyőződését adva a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (WMO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 1988-ban kialakította az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületet. 2013-ban az IPCC arról számolt be, hogy az 1880 és 2012 közötti időszakban a globális átlagos felületi hőmérséklet körülbelül 0,9 °C-kal (1,5 ° F) emelkedett. A növekedés közelebb van, amikor az átlaghőmérséklethez viszonyítva mérjük, ekkor 1,1 °C (2,0 °F).

 Az IPCC által 2018-ban készített jelentés tovább finomította ezt a becslést, megjegyezve, hogy az emberek és az emberi tevékenységek felelősek a globális felmelegedés 0,8 és 1,2 ° C közötti (1,4 és 2,2 ° F) átlaghőmérséklet-emelkedéséért az iparosodás előtti idők óta, továbbá a XX. század második felében megfigyelt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységnek tulajdonítható. A jelentés úgy jósolta, hogy a globális átlagos felületi hőmérséklet 2100-ra az 1986–2005-ös átlaghoz viszonyítva 3 és 4 °C-al (5,4 és 7,2 ° F) emelkedik, ha a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is a jelenlegi sebességgel folytatódik. A várható hőmérséklet-emelkedés számos lehetséges forgatókönyven alapult, amelyek az üvegházhatást okozó gázok jövőbeli kibocsátásának és a mérséklési (súlyosságcsökkentő) intézkedéseknek, valamint a modell-előrejelzések bizonytalanságainak köszönhetőek. A főbb bizonytalanságok közé tartozik a visszacsatolási folyamatok pontos szerepe és az ipari szennyező anyagok aeroszolként kifejtett hatásai, amelyek ellensúlyozhatják a felmelegedést.

Számos éghajlati tudós egyetért abban, hogy jelentős társadalmi, gazdasági és ökológiai károk keletkeznének, ha a globális átlaghőmérsékletek ilyen rövid idő alatt több mint 2 °C-kal (3,6 ° F) emelkednének. Ilyen kár magában foglalná a növények és állatfajok fokozott kihalását, a mezőgazdaság mintázatának megváltozását és a növekvő tengeri szinteket. 2015-ig néhány nemzeti kormány kivételével megkezdték a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló tervek megalkotásának folyamatát, amelynek célja az, hogy segítse az országokat abban, hogy a globális felmelegedést 1,5 ° C (2,7 ° F) alá szorítsák, az iparosodás előtti szint eléréséhez. Az IPCC által 2018-ban közzétett különjelentés megállapította, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, az átlagos felszíni levegő hőmérséklet-emelkedése valamikor 2030 és 2052 között elérné az 1,5 ° C-ot. 1901 és 2010 között a tenger szintje kb. 19–21 cm-rel emelkedett, és a tenger szintje a 20. század második felében gyorsabban emelkedett, mint az első félévben.

A fent említett forgatókönyvek főként az egyes nyomokban lévő gázok (üvegházhatású gázok) jövőbeni koncentrációitól függenek, amelyeket az alsó légkörbe növekvő mennyiségben fosszilis tüzelőanyagok égetésével, ipari, közlekedési és lakossági felhasználásokra injektáltak. A modern globális felmelegedés az úgynevezett üvegházhatás nagyságának növekedése, a Föld felszíni és az alacsonyabb légkör felmelegedése, amelyet a vízgőz, szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok és egyéb üvegházhatású gázok jelenléte okoz. 2014-ben az IPCC beszámolt arról, hogy a légkörben a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxidok koncentrációja meghaladta a 800 000 éves jégmagokban találhatóakat.

E gázok közül a szén-dioxid a legfontosabb az üvegházhatás- és az emberi gazdaságban betöltött szerepe szempontjából. Becslések szerint az ipari kor kezdetén, a 18. század közepén a légkörben a szén-dioxid-koncentráció megközelítőleg 280 millió ppm volt. 2018 közepéig 406 ppm-re emelkedtek, és ha a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is az aktuális sebességgel égnek, akkor a 21. század közepére várhatóan 550 ppm-re emelkedne – ami azt jelentené, hogy a szén-dioxid-koncentráció megduplázódna 300 év alatt.

Mindezek tudatában nagyon fontos, hogy odafigyeljünk környezetünkre és megválogassuk a fűtési alapanyagainkat, technikáinkat.  Innovatív tervet készített a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mellyel a piacon egyedüliként mobil brikettáló géppel rendelkezik. A mezőgazdasági, ipari, fa és zöldmaradványokat brikettálja a keletkezés helyszínén. Az elkészült termék kiváló fűtőértékkel és minimális a szén-dioxid kibocsátással rendelkezik.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Globális felmelegedés

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az éghajlati rendszer felmelegedésére vonatkozó tudományos bizonyítékok egyértelműek. A föld körüli pályák és más technológiai fejlesztések lehetővé tették a tudósok számára, hogy átfogó képet kapjanak, továbbá szerteágazó információt gyűjtsenek a bolygónkról és az éghajlatról globális szinten. Az évek során összegyűjtött adatok a változó éghajlat jelzéseit tárják fel.

A szén-dioxid és más gázok hőcserélő jellegét a 19. század közepén bizonyították. A NASA által repült számos eszköz tudományos alapja az, hogy képesek befolyásolni az infravörös energia átadását a légkörön. Nem kétséges, hogy az üvegházhatást okozó gázok megnövekedett szintjeinek hatására a Föld felmelegszik.

A Grönlandból, Antarktiszból és trópusi hegyi gleccserekből húzódó jégmagok azt mutatják, hogy a Föld éghajlata reagál az üvegházhatású gázok szintjére. Az ősi bizonyítékok a fa gyűrűkben, az óceáni üledékekben, a korallzátonyokban és az üledékes kőzetek rétegeiben is megtalálhatóak. Ez az ősi vagy paleoklimatikus bizonyítékok azt mutatják, hogy a jelenlegi felmelegedés mintegy tízszer gyorsabb, mint a jégkorszak-visszanyerés átlagos mértéke.

A globális felmelegedés főbb mérföldkövei a következők

  • A globális hőmérséklet emelkedése

A bolygó átlagos felületi hőmérséklete a 19. század vége óta 1,62 fok Fahrenheit (0,9 Celsius fok) körül emelkedett, a változás nagyrészt a megnövekedett szén-dioxid és egyéb, az atmoszférában előidézett kibocsátás miatt következett be. 2010 óta az átlag hőmérsékletek alapján az elmúlt öt év volt a legmelegebb. Nemcsak a legmelegebb év volt a 2016-as év, de az év tizenkét hónapjából – januártól szeptemberig, a június kivételével – nyolc hónap volt, a nyilvántartásba vett legmelegebb hónapok.

  • Melegedő óceánok

Az óceánok ezt a megnövekedett hőt nagymértékben elnyelik, az 1969-től több mint 0,4 Fahrenheit-tel való melegedés figyelhető meg az óceánoknál.

  • Csökkenő jéglemezek

A grönlandi és az antarktiszi jégtakarók tömege csökkent. A NASA adatai szerint Grönland évente átlagosan 286 milliárd tonna jeget vesztett 1993 és 2016 között, míg az Antarktisz évente 127 milliárd tonna jeget veszített ugyanebben az időszakban. Az Antarktisz jégtömeg vesztesége az elmúlt évtizedben megháromszorozódott.

  • Jeges visszavonulás

A gleccserek szinte mindenhol visszavonulnak a világ minden tájáról – többek között az Alpokban, Himalájában, Andokban, Sziklás-hegységben, Alaszkában és Afrikában.

  • Csökkent hótakaró

A műholdas megfigyelések azt mutatják, hogy az északi féltekén a tavaszi hótakaró mennyisége az elmúlt öt évtizedben csökkent, és a hó korábban elolvad

  • Tengerszint emelkedés

A múlt században a globális tengeri szint mintegy 20 centiméterrel emelkedett. Az elmúlt két évtizedben az arány azonban közel kétszerese a múlt századénak, és évről évre kissé gyorsul

  • A sarkvidéki tengeri jég csökkenése

A sarkvidéki tengeri jég nagysága és vastagsága az elmúlt évtizedekben gyorsan csökkent.

  • Extrém események

A rekord magas hőmérsékletű események száma növekszik, míg a rekord alacsony hőmérsékletű események száma 1950 óta csökken. Az Egyesült Államok is egyre több intenzív csapadékeseményt mutatott.

  • Óceáni savasodás

Az ipari forradalom kezdete óta az óceán felszín alatti vizek savassága mintegy 30 százalékkal nőtt. A növekedés egyik oka az, hogy az emberek több szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe, és így jobban felszívódnak az óceánokba. Az óceánok felső rétegében felszívódó szén-dioxid mennyisége évente mintegy 2 milliárd tonnával nő.

Összességében elmondható, hogy mindent meg kell tennünk a környezetünk védelméért és a környezetszennyezés csökkentéséért. A környezetvédelem egyik fontos lépcsője a hulladékkezelés és az újrahasznosítás. Lényeges a keletkezett hulladékok minél nagyobb számban történő feldolgozása és más termékként való hasznosítása. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív szolgáltatást nyújt a fa-, ipari és mezőgazdasági hulladékok feldolgozására. Mobil brikettáló gépe az ország bármely pontjára szállítható, így elősegítve a hulladékok helyben történő brikettálását. A brikettálás után, kiváló tüzelőanyag keletkezik, mely 100%-ban természetes. A megrendelő dönthet a brikettek további felhasználásáról, avagy értékesítéséről.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)