A program marketinggel foglalkozó cikksorozatában legutóbb a shopper- marketing információs forrásairól volt szó. Most már példát is nézünk arra, milyen rendszer-szerű ismeretek rajzolódhatnak ki – üzletileg hasznosíthatóan – az adatgyűjtés és a szakszerű adatelemzés nyomán.
A vásárlói magatartásra vonatkozó adatbázis alapján a piac felosztható olyan shopper-csoportokra, amelyek egymáshoz viszonyított aránya, illetve szerepük intenzitása jól mérhető. Ezek a vásárlói szegmentumok valóságos magatartás-térképpé rendezhetők. Ezt hívják shopper-szegmentációnak. A bővülő adatbázis az eltérő szegmens követelményeket is világosan meghatározhatókká teszi. (A „szegmens” itt jelző: úgy értendő, mint „a szegmentummal kapcsolatos”, „szegmentális”). A kereskedelmileg legjövedelmezőbb shopper-szegmentumra több marketingműveletet kell irányítani, mint a kevésbé jövedelmezőkre – ám egy adott bolt vagy árucsarnok
lehet, hogy éppen egy kisjövedelmű szegmentumot fog a leginkább kitüntetendőnek találni, ha bizonyos olcsó termékek nagybani értékesítése ott többet hoz, mint magasabb árú termékek szűkebb (az adott helyen túl szűk) kelendősége.
A shopper-alapú piacszegmentálást keresztező irányú, a piacszegmentálással tehát semmiképp sem azonosítandó marketinges aktivitás a termék-pozicionálás. Ez utóbbi marketingmix-alkalmazás által megpróbálunk egy-egy termékkel minél több szegmentumot megcélozni. Ehhez meg kell ismernünk különböző vevő-csoportok hasznossági felfogását és vevői viselkedését.
Mivel így vagy úgy, többé-kevésbé eltér a termékközpontok profilja, arculata, természetszerű, hogy egy bizonyos termékközpont nem ugyanazt a szegmentációs képet kapja meg adatai nyomán, mint egy másik. Az angol kereskedelmi nyelvben felhalmozott shopper-magatartási elnevezések (és alárendelt variáns-nevek) közül az egyik üzlet esetében csak nyolc választódik ki, a másik üzlet esetében tizenhét, és az átfedési szám ilyenkor is kisebb lehet nyolcnál. Nézzünk mutatóba néhány ilyen elnevezést – csak hozzávetőleges, súlyozatlan, abc-szerinti felsorolásban. Brand-Seekings vagy Brand-Aspirationals (márka-keresők), Conveniences (kényelmesek), Discovery-Seekings (felfedezők), Finers (ínyencek, gourmandok), Healthys (egészségesek; nem feltétlen egészség-centrikusak), Mainstream (átlagosak), One-Stop Shoppers (egyszeri bevásárlást intézők), Price Sensitive Affluents (olyan jómódúak, akik határozottan árérzékenyek, nem is csak az ár/érték egyensúlyra figyelve), Quality-Seekings (minőségkeresők), Social Shoppers (társasági vásárlók: barátokkal jönnek maguknak vásárolni, bevonva őket a választásba; elektronikus vásárlás esetén pedig a közösségi média igénybevételével, megosztásokon át érnek célt), Traditionals (hagyomány-preferálók), Trendy Quality Seekers (az előbbivel ellenkező attitüd), Value-Seekings (értékvadászok), Variety-Seekings (akik mindig nagyobb mérvű választékra kívánnak bukkanni) – és így tovább.
A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom