A szélenergia felhasználása

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A szélenergia a szélturbinákon keresztül történő levegőáramlás, amely biztosítja az elektromos generátorok mechanikus teljesítményét és hagyományosan más munkákat, például marást vagy szivattyúzást. A fosszilis tüzelőanyagok égetésének alternatívájaként a szélenergia bőséges, megújuló, széles körben elterjedt, tiszta, nem termel üvegházhatást okozó gázkibocsátást üzemelése közben, nem fogyaszt vizet, és kis földterületet használ. A környezetkárosító hatása sokkal kevésbé problematikus, mint a fosszilis tüzelőanyag-forrásoké.

A szélerőmű parkok számos egyedi szélturbinából állnak, amelyek az elektromos erőátviteli hálózathoz csatlakoznak. A szárazföldi szél egy olcsó villamos energiaforrás, amely versenyképes vagy sok helyen olcsóbb, mint a szén- vagy gázüzemek. A partoktól távoli szél viszont állandó és erősebb, mint a szárazföldön, ugyanakkor az építési és karbantartási költségei jelentősen magasabbak. A kis szárazföldi szélerőmű parkok energiát tudnak táplálni a hálózatba, vagy villamos energiát biztosítanak az elkülönített hálózatokon kívüli helyszínekhez.

A szélenergia változó energiát ad, ami évről évre nagyon következetes, de jelentős eltérést mutat a rövidebb időskálák között. Ezért más elektromos áramforrásokkal vagy akkumulátorokkal együtt használják, hogy megbízható ellátást biztosítsanak. Az olyan energiagazdálkodási technikák, mint a többletkapacitás, a földrajzilag elosztott turbinák, a megfelelő vízerőművek, a szomszédos területekre irányuló energia exportálása és importálása, az energiatárolás vagy a kereslet csökkentése, amikor a széltermelés alacsony, sok esetben megoldhatja ezeket a problémákat. Az időjárás-előrejelzés lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-hálózatot előállítsák a termelés várható kiszámíthatósága miatt.

A szélenergia korai felhasználása egysíkú volt, ugyanis az emberek vitorláshajózásra használták. A 9. században Iránban, Afganisztánban és Pakisztánban kifejlesztették a gabona és a szivattyú víz, a szélmalom és a szélszivattyú őrléséhez használt szélerőműveket. A szélenergia széles körben elérhető volt, és nem korlátozódott a gyorsan áramló patakok energiáira vagy későbbi üzemanyagforrásokra.

Az első villamosenergia-termelésre szánt szélmalom Skóciában 1887 júliusában épült James Blyth által. Blyth 10 méter magas, vitorlázott szélturbinája a Marykirk nyaralóházának kertjébe került, és a francia Camille Alphonse Faure által kifejlesztett akkumulátorok feltöltésére használták, hogy a villában világítást legyen. Így ez lett a világ első háza, ahol a villamos energiát szélenergia biztosította. Blyth felajánlotta a felesleges villamos energiát Marykirk népének, hogy megvilágítsák a főutcát, azonban nem fogadták el, mivel azt hitték, hogy az elektromosság „az ördög munkája”.

A villamos energia fejlesztésével a szélenergia új alkalmazásokat talált a központilag generált energiától távolabbi épületek világításában. A 20. század folyamán a párhuzamos utak olyan kis szélerőműveket fejlesztettek ki, amelyek alkalmasak gazdaságokhoz vagy rezidenciákhoz, valamint nagyobb méretű, szélessávú szélerőműveket, amelyek csatlakoztathatók az elektromos hálózathoz. Napjainkban a szélerőművek minden méretű tartományban működnek az apró állomások között az akkumulátorok töltésére az elszigetelt rezidenciákban, akár közel gigawatt méretű tengeri szélerőművekhez, amelyek villamos energiát biztosítanak a nemzeti elektromos hálózatokhoz.

2015-től több mint 200 000 szélturbinát üzemeltetnek, amelyek teljes névleges kapacitása 432 GW világszerte. Az Európai Unió 2012 szeptemberében 100 GW kapacitást ért el, míg az Egyesült Államok 2015-ben meghaladta a 75 GW-t, és Kína hálózati kapcsolt kapacitása 2015-ben 145 GW-t tett ki. 2015-ben az Európai Unióban a szélerőművek az összes beépített villamosenergia-termelési kapacitás 15,6% -át tették ki.

A világ szélenergia-termelési kapacitása 2000 és 2006 között több mint négyszeresére nőtt, mintegy 3 évente kétszeresére. Az Egyesült Államok úttörő szerepet játszott a szélerőmű parkokban, és az 1980-as és az 1990-es években vezette be a világot a beépített kapacitásban. 1997-ben a németországi telepített kapacitás meghaladta az Egyesült Államokét, majd 2008-ban ismét az Egyesült Államok vette át a vezető szerepet. Kína a 2000-es évek végén gyorsan bővítette szélerőműveit, és 2010-ben lehagyta az Egyesült Államokat, hogy a világ vezetővé váljon. 2011-től a világ 83 országa kereskedelmi alapon vásárol szélenergiát.

Az alternatív energia felhasználás egy másik módja a fabrikettálás, ami szintén környezettudatos, ámbár a szélenergiával szemben állandó mennyiség áll belőle rendelkezésre, ugyanis ipari, mezőgazdasági és zöld maradvány, hulladék folyamatosan termelődik. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mely a hulladéknak vélt fa- és zöld hulladékokat brikettálja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező tüzelőanyagot állít elő. A fabrikettáló további specialitása, hogy mobil, így a hulladék keletkezésének a helyén végzi az újrahasznosítást.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A megújuló energiaforrások

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.

A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben. A felhasználás mértéke nem haladja meg a megújulásét→csak a keletkezés ütemében aknázhatók ki. Jellemzőjük, hogy nem, vagy csak részben tárolódnak.

A megújuló energiaforrások fajtái

  • Víz
  • Biomassza
  • Szél
  • Nap
  • Geotermikus
  • Árapály, tengeri hullámzás

Az EU 2007. március 9-én elhatározta, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a kibocsátását 2020-ig egyötöddel (az 1990-es állapothoz képest) csökkenteni kell, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiafelhasználásnak az arányát 20%-ra növelni kell. Az EU 2009/28-as irányvonala kötelezte a tagállamokat, hogy saját maguknak jelöljenek ki egy célt, hogy minimum mekkora arányban állítsanak elő áramot megújuló energiaforrásokból.

A megújuló energiaforrások felhasználása érdekében az EU létrehozta az EEG nevű törvényt (Erneuerbare-Energien-Gesetz), amely garantálja, hogy a megújuló energiát felhasználó erőművek előnyben legyenek részesítve, és ne ezeknek, hanem a fosszilis égetésű erőműveknek kelljen csökkenteni a teljesítményüket túltermelés esetén.

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, amivel egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el. Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo