Környezetvédelem a házak üzemeltetésének révén

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

Egy könnyűszerkezetes épület lehet nehéz- vagy könnyűszerkezetes, szintetikus vagy természetes, hagyományos vagy modern. Így az épület lehet tégla, pórusbeton, vasbeton, fa vagy acél is. A leglényegesebb szempont inkább az, hogy a megrendelő életviteléhez a legközelebb álljon, s a végeredmény egy élhető, szerethető, kényelmes otthon legyen.

 

  1. Alacsony fenntartási költségek

  1. Magas komfortérzet, jó levegő

A folyamatos légcserének köszönhetően a passzívházban garantált a jó minőségű frisslevegő és a komfort.

  1. Magas fokú zajvédelem

A kiváló szigetelés hozzájárul a külső zajoktól mentes élethez.

  1. Allergia elleni védelem

A professzionális épületgépészeti megoldások jóvoltából megszűnnek az allergiás panaszok.

  1. Értékállóság

Kiváló minőségű alapanyagoknak (valamint az alacsony rezsiköltségnek) köszönhetően értékállóbb, mint egy hagyományos technológiával épült családi ház.

Hosszú távon olcsóbb

Egy hőszigetelés tekintetében hagyományos ház az ötvenéves élete során az üzemeltetésre a bekerülési költségének háromszorosát fogyasztja el. Ezzel szemben egy energiahatékony épület esetében ugyanezen 50 év alatt kb. a másfélszeresét kell összesen az üzemeltetésre költeni. Mivel a fenntartási kiadások jövedelmünk igen magas hányadát teszik ki, így a jövőre való tekintettel fontos, hogy a döntés megalapozott és felelősségteljes legyen.

Egy érdekes megoldás az ún. trombefal, egy indirekt napenergiát gyűjtő szerkezeti elem, amely tárolja a hőt, majd a napsütés elmúltával a helyiségbe sugározza azt. Fontos részei az önellátó épületnek a víztakarékos rendszerek, amelyek egyrészt az esővíz-, másrészt a szürkevíz bizonyos célokra való hasznosításán is alapulnak. További bevett megoldások az energiatakarékos világítótestek vagy a víztakarékos rendszerek.

Gépészet és üzemeltetés: intelligens és energiatakarékos

Érthető, hogy kritikus pontja egy önellátó épületnek. A megújuló energiaforrások széles tárházából választhatunk ezeknél az épületeknél, a napelem és napkollektor, a fatüzelés, illetve a hőszivattyú tekinthető a legelterjedtebbnek, de fontos szerephez juthat a passzív napenergia-hasznosítás is.

 

Tető

Amikor hőszigetelt épületről beszélünk, természetesen nem csak a falakról kell szót ejtenünk, hiszen egy ház energiavesztesége leginkább a tetőnél jelentkezik. Fontos kérdés, beépítjük-e a padlásteret? Ha nem, érdemesebb lehet a padlásfödémet szigetelni. Ha igen a válasz, akkor már építéskor gondoskodni kell a kellő méretű hőszigetelésről, továbbá a légzárásról is – a megfelelő légtömörség ugyanis szintén elengedhetetlen feltétel egy maximálisan energiatakarékos épületnél!

Szintén fontos odafigyelni a tető és a fal hőszigetelésének megfelelő csatlakozására, illetve a hőhidak (a környezetüknél rosszabb hőszigetelő képességű részek) elkerülésére. A tető hőszigetelése egyébként kifejezetten kihívást jelentő feladat, hiszen az átlagos szarufa-magasságnál (15 cm) jóval vastagabb hőszigetelésre van szükség, ráadásul a szarufák maguk is hőhidat jelentenek; így ennél a szerkezetnél a magasabb hőszigetelési követelmény esetében a szarufák alá és fölé is kerül szigetelés. Bevett megoldás az is, hogy a szarufák az eresznél nem nyúlnak túl a talpszelemenen, hogy ne szakítsák meg a hőszigetelést, mert így hőhíd keletkezne; ehelyett a kilógó ereszt úgy alakítják ki, hogy ún. álszarufák készülnek.

Fal

A lehető legkisebb energiafogyasztás: természetesen elsődleges fontosságú, hogy ezt elérjük. Ertsey Attila, az autonóm házak témájának hazai szakértője szerint szigetelés szempontjából valójában egy passzívházról van szó, amely „ráadásul” önfenntartó is. A passzívház falazatának igen alacsony hőátbocsátási tényezővel kell rendelkeznie. A szerkezet hőtechnikai mérőszáma az „U” érték, melynek ebben az esetben 0,1-0,2 W/m2K érték között kell lennie.

Egy ilyen fallal szemben ugyanakkor sokkal több követelmény áll fent, mint a nagyon jó hőszigetelő képesség. Ezek pedig a jó hőtároló képesség, a légzárás, légtömörség, a jó páraáteresztés, de ide tartozik a hangszigetelő képesség és a jó megmunkálhatóság is. Ezeket a követelményeket a hőszigeteléssel ellátott égetett kerámia téglafalak például nagyszerűen kielégítik, de passzívháznál is választhatjuk a vasbeton vagy pórusbeton falazóelemeket, a megfelelő vastagságú hőszigeteléssel kiegészítve.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo