A megújuló energiaforrások előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Örökké rendelkezésre álló készletek

A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak – ezért is a nem megújuló energiaforrás elnevezés. Ide tartozik a földgáz, kőolaj, szén és urán. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el vagy mert, a természet körforgása miatt emberi léptékben képesek megújulni, vagy mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.

Környezetkímélő működés

A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része emissziómentesen felhasználható, valamint a nem teljesen károsanyagkibocsátás-menetesen működő erőművek (pl. biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (pl. szénerőmű). A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsát ki, és ezzel hozzájárul az üvegházhatás mesterséges növeléséhez. Tekintve, hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a globális felmelegedést. Egy kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, naphőerőműveknél 30,9 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsátás keletkezik, míg ez a szám földgázerőműveknél 350-400 g, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsátás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.

A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO2, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigénkibocsátás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.

Energiafüggetlenség

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, amivel egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el.[8] Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Hátrányos helyzetű csoportok fűtési lehetősége

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az Európai Unió lakosságának negyedét a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott jelentősen. A leginkább érintettek a fiatalok, a gyermekek, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a bevándorlók. Az Unió lakosságának egytizede hátrányos helyzetű, ami azt jelenti, hogy a három tényező közül kettő (alacsony jövedelem vagy jövedelemhiány, alacsony iskolai végzettség, 3 vagy több gyermekes család) megtalálható ezeknél a csoportoknál. A szegénység mindegyik dimenziójában Magyarország az európai uniós tagok alsó szintjében helyezkedik el. A legfrissebb KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatok szerint, a munkaintenzitás gyors javulást mutat. 2014-ben a magyar háztartások 30% -a szegénység vagy társadalmi kirekesztés szélén állt, azonban 2018-ra ez az arány 20%-ra csökkent.

A társadalmi és gazdasági marginalizáció okai az alacsony iskolai végzettség, a jellemzően alacsony fizetésű foglalkoztatás, a rossz lakáskörülmények és a rossz egészségi állapot, amelyek összetett problémát jelentenek. A nemzeti fejlesztési beavatkozások időnként meglehetősen hektikusan változnak, és olykor nem egységes intézkedéssekkel lépnek fel a szélsőséges szegénységgel kapcsolatban. Vannak fejlesztésprogramozási tervezetek és uniós támogatási programciklusok, de azok keretei és megközelítései a főbb területekre koncentrálódnak.

Ahhoz, hogy egységes képet kaphassunk, tisztázni kell a fogalmak pontos jelentését. A szegénység az egyének és csoportok relatív helyzetének leírására használt kifejezés. A kutatók hagyományosan a szegénységet az ország közép jövedelméhez képest definiálják, míg az Európai Unió, beleértve Magyarországot, a medián jövedelem 60% -át használja a szegénységi küszöb meghatározására. A civil szervezetek szerint a medián jövedelem 40% -át teszi ki. A szélsőséges szegénységnek nincs pontosabb meghatározása, minthogy az indexet egy bizonyos, relatív vagy objektív értékhez kötjük, tehát a szélsőséges szegénység definíciója relatív. A szociológusok például, a minimális öregségi nyugdíj összegét a szélsőséges szegénység határának tekintik.

A jövedelemszegénység mellett az Európai Unió (beleértve Magyarországot is) más elemeket, mint például az anyagi nélkülözés és az alacsony munkaintenzitás, komplex mutatót alkalmazza arra, hogy hogyan mérjük meg a „szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát”. Az ilyen index a szegénység abszolúcióját mutatja, vagyis, hogy ez az élethelyzet nem csak a szűkös jövedelmet vagy az anyagi javakhoz való hozzáférést jelenti, hanem a munkavállalók kompetenciáinak és társadalmi tőkéjének jelentős csökkentését is, ennek következtében a szegénység mérhető és összetettebb módon mutatható be. Ezen túlmenően, a szegénység – összetettségének köszönhetően – pszichológiai hátrányokhoz vezethet, mint például a folyamatos szégyenérzés, továbbá a kognitív kompetenciák csökkenéséhez is vezethet.

A helyi fejlesztési programokkal összefüggésben a szegénység 6 különböző definíciója jelenik meg. Például a társadalmi integráció programjaiban minden esetben részletes mutatókat mutatnak be a célcsoport meghatározásakor, a szegények szegmenseinek meghatározása, mint a program tervezett kedvezményezettjei. A következő mutatók jellemzően szűrőként szerepelnek: a) az egyén (vagy a háztartás) jövedelmi állapota, b) oktatási szint, c) munkaerő-piaci állapot, d) egyes projektek esetében a lakhatási körülmények. Ezek az indikátorok tipikusan egymáshoz viszonyítva szerepelnek, így elég, hogy megfeleljenek a szükséges kritériumoknak ahhoz, hogy valaki egy adott projekt kedvezményezettjévé válhasson. A célcsoport másik meghatározási módja, ha a társadalmi célzás helyett, a határvonal meghatározása földrajzi jellegű, így a legkevésbé fejlett kistérségek és települések teljes népessége részt tud venni a javasolt fejlesztésben.

A hátrányos helyzetű települések önkormányzatai nehéz helyzetben vannak. A fejlesztési irányelvek mellet a fő hangsúlyt a felzárkóztatásra kell helyezniük. A különböző területek egyaránt igénylik a fejlesztést, támogatást. Az oktatás, az anyagi hozzájárulás, a munkamorál kialakítása illetve fejlesztése a különböző támogatások alkalmazásával érhetőek el. Ezen önkormányzatok segítésére a Sajó Brikett Nonprofit Kft. felajánlja, a mobil brikketáló gépét, amivel a keletkezett mezőgazdasági, fa- illetve zöld hulladékot helyben brikketálni tudják. Ezzel segítve a fűtési költségek csökkentését, hiszen a zöld hulladékok elszállítása vagy egyéb famaradványok fel nem használása egyéb költségeket jelentenének.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A marketingcélú piacelemzés fogalmának bővítése

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program üzleti tárgyú cikksorozatában az előző alkalommal arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a szoros értelemben vett marketing-munka gazdasági helyezkedésének, csakúgy, mint az önjáróvá váló marketing-működéseknek a jobb megértéséhez érdemes a nonprofit szféra marketing-szerű jelenségeit is számításba venni. Jeleztük továbbá, hogy akad még egy fontos kiegészítés mindahhoz, amint korábban az előkészítő funkciójú marketing- tevékenységekről (igényfelmérések, a konkurenciát illető vizsgálódások stb.) írtunk.

        Egyes nagyhírű brazil futballklubok különös hagyományneveket viselnek, például a „Fla” – a riói Flamengo klub – teljes neve Clube de Regatas do Flamengo. A „regatas” versenyhajózásra utal. Mi a magyarázat?  Ha van is mellesleg a Flamengónak vitorlás-szakosztálya, miért emelték ki ezt a klub nevében?   Brazília két belállamában (Rio és São Paulo) 1910 táján újdonság volt a futballklubok saját büdzséjének nagy megugrása a „carioca” és a „paulista” bajnokság kibontakozásával összefüggésben. Attól fogva Brazília meg se tudott lenni a nagy futballüzlet – tízmilliókat szórakoztató futballélet, tömérdek igazolt focista – nélkül. De nem oly sokkal korábban, mondjuk 1895-ben a későbbi futballklubok elődei még kizárólag fehéreknek fenntartott evezős- és vitorlásklubok, illetve krikettklubok voltak, amelyek fenntartói álmukban sem gondoltak arra, ami pedig viszonylag hamarosan bekövetkezett. Terveikben még mellékes futball-szakosztály létrehozása sem szerepelt; erre a lépésre csak a századfordulón került sor. 1901-ben semmilyen igényfelmérés nem mutatta ki annak a lehetőségét, amiről hamarosan kiderült, hogy óriási igény van rá.

        A valós vásárlói, fogyasztói, szolgáltatás-fogadói igények kielégítésének derekas törekvése jóhírű, bejáratott cégeknél is könnyen kevésnek bizonyulhat  – nagyobb vállalatok esetében különösen –, ha folyvást csak az épp ma készen meglévő, jól felmérhető igényeket, preferenciákat igyekeznek követni. Nem csupán arról van szó, hogy a fogyasztóknak netalán újdonság- vagy meglepetés-igényük is lehet, és hogy egy-egy javított kiadású, vagy csupán fazonjában korszerűsített változatú termék hirtelen megnehezíti a más márkájú régebbi változatok eladását. Nem, értsük meg jól: az innováció is elégtelennek bizonyulhat az üzleti megrekedés elkerüléséhez, ha a piacelemző sohasem képes, olykori szerencsésebb napjain sem, az adott igényeken át az adott igények mögötteséből is kitapintani valamit. Mert közben egy másik cég piacelemzőinél esetleg készültségben van az a tudás, hogy akadnak (előállhatnak, megtestesülhetnek) dolgok – hallatlan új vagy hallatlan régi  jegyekkel –  amelyeket ma az emberek a tudtukon kívül nélkülöznek. Az ilyen dolgok igényéről a fogyasztók nem tudhatnak beszámolni, mert hisz azok épp kívül vannak a számításaikon, ám amikor ténylegesen szembesítődnek velük, azonnal hevesen megjelenik a vonatkozó igény.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A feltételesen megújuló energiaforrások

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A feltételesen megújuló energiaforrások nem korlátlanul állnak rendelkezésre, csak a fenntartható használat esetén tudunk hosszú távon hozzájutni.

  1. A víz feltételesen megújuló energiaforrás (a megfelelő minőségű víz nem áll korlátlan mennyisében rendelkezésre), ugyanakkor jelentős potenciállal kecsegtet, elsősorban törpe vízierőművek révén. Becslések szerint Magyarországon 30 %-al bővíthető a közeljövőben a vízenergián alapuló áramtermelés. Jelenleg a Rábán és a Hernádon, ill. mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe vízerőművek döntő többsége (pl. Rába: Ikervár; Hernád: Gibárt, Felsődobsza). Jellemző, hogy a ma üzemelő 100 kW-nál kisebb teljesítményű vízierőművek kb. 58%-a a II. világháború előtt épült. A hazai lehetőségek az alapvetően kis esésű, de kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken teszik lehetővé a törpe vízierőművek üzemeltetését, így pl. a Hernádból kiágazó Bársonyos csatornán öt törpe vízerőmű üzemel. Az utóbbi években a Rábára, Körösre és a Hernádra terveztek egyenként 1,7-1,8 megawatt teljesítményű törpe vízerőművet, a Rábán Nick-nél, a Körösön Békésszentandrásnál, a Hernádon Hernádszurdokinál.
  2. A biomassza élettelen, de nem kevésbé jelentős összetevője a nekromassza, mint például az elhalt fatest. A nekromassza azonban nem azonos az elhalt szerves anyaggal. Az elhalt szerves anyag az elhalt növényi és állati szervezeteket, a lehullott leveleket, a humuszt stb. foglalja magában. Az elhalt szerves anyag a biomasszának – az élőközösség típusától függően – töredéke vagy többszöröse is lehet. Az elhalt szerves anyag sorsa hogy vagy lebomlik vagy elég (pl. erdőtüzekben) és így lezárul a bioszféra anyag- és energia-körforgalma. Egy további lehetséges útvonal, hogy felhalmozódva mélyebb földrétegekbe kerül, eltemetődik. Így évszázadok alatt kőolaj- vagy szénmezők alakulhatnak ki belőle. A biomassza fontos jellemzője a produkció, mely az időegység alatt keletkező szervesanyag-tömeget jelenti területegységre vonatkoztatva. A szárazföldön pl. az elsődleges produkció révén évente és hektáronként átlagosan mint egy 3,4 tonna szerves anyag keletkezik (vagyis a produkció 3,4 g/m² évente), és ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként 6250 kJ energia kötődik meg. Mind az elsődleges, mind a másodlagos produkció az ökoszisztéma típusától függően természetesen nagyon eltérő intenzitású. A keletkező biomasszában kb. 45-50% szén van, ami miatt az energiaválságot követően a biomassza energetikai célú hasznosítása nagy lendületet vett. Fontos azonban tudni, hogy a biomassza elsősorban élelem, másodsorban takarmány, harmadsorban ipari alapanyag, negyedsorban tápanyag a termőhelynek és csak ezután energiaforrás. Magyarországon az energetikai célra felhasználható biomassza mennyisége az összes primer produkció 6%-a.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Fatüzelés a tisztább levegőért

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Meglepőnek tűnhet, amikor azt állítjuk, hogy a fűtés csökkenti a légszennyezést. Pedig az állítás helyén való. Először vizsgáljuk meg, hogy mit is jelent pontosan a légszennyezés.

A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.

 A levegőszennyezés olyan részecskék és gázok keveréke, amelyek mind a külső, mind a belső káros koncentrációkat elérhetik. Hatásai a magasabb betegségveszélyektől, az emelkedő hőmérsékletig terjedhetnek. A füst, a penész, a pollen, a metán és a szén-dioxid csak néhány példa a szennyezőanyagokra. A légszennyezés helyben kezdődő folyamat, azonban egész Európát és ezt a féltekét érintő probléma. A valamely országban kibocsátott légszennyező anyagok a légkörbe kerülve máshova is eljuthatnak, ahol okozói lehetnek a rossz levegőminőségnek, vagy tovább ronthatják azt.

Miután megismertük a légszennyezés fogalmát, vizsgáljuk meg, hogy a fával való tüzelés, hogyan csökkentheti a légszennyezést. A fás növényi szervezetek életük során a légkörből szén-dioxidot kötnek meg, melyet fotokémiai úton (fotoszintézis) hasznosítanak saját energiatermelésükhöz és ennek végeredményeként oxigént bocsátanak ki. A folyamat során megkötött szenet a növény tárolja magában, hosszú szénláncú vegyületek formájában (pl.: cellulóz, lignin).

A fa elégetése során, a fotokémiai úton megkötött és elraktározott szénvegyületek felszabadulnak és széndioxid formájában újra a légkörbe kerülnek. Jelen esetben a széndioxid útja egy körforgásos rendszerbe kerül, mert az égetéssel keletkezett szén-dioxidot a fák újra képesek megkötni. Az égés során pontosan annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit a fa élete során abból felvett. Abban az esetben, ha évente nem tüzelünk el több fát, mint amennyi fa abban az évben képződik, akkor többlet szén-dioxidterhelés sem terheli a légkört.

Ugyanakkor, ha nem tüzeljük el a fát, a korhadás során (amely tulajdonképpen lassú égés) ugyanannyi szén-dioxid kerül a légkörbe, mint tudatos tüzeléskor, tehát a szén-dioxid körforgás így, vagy úgy de bezárul.

A fatüzelések közül a legkörnyezetkímélőbb a fabrikett. A brikett egyfajta biomassza, ezért elégetése semlegesnek tekinthető. Magas nyomáson kerül préselésre, mindenfajta kötőanyag hozzáadása nélkül. A brikettet természetes kötőanyag a lignin tartja egyben. Sűrűsége miatt fűtőértéke magas, lassan és egyenletesen ég, így biztosítva az állandó hőmérsékletet. A fabrikett mivel kötőanyag mentes, minimális füstöt bocsát ki és csekély maradványt, hamut hagy maga után. Azonfelül gyártási költségei alacsonyabbak, mint más üzemanyagoké.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft-nek a jelenlegi piacon nincs versenytársa. Ugyanis létrehozott egy olyan innovációt, melyben nem a faipari, mezőgazdasági, asztalos- vagy egyéb maradványok kerülnek szállításra, hanem a feldolgozó-eszköz, a mobil brikettálógép. Tehát a hulladék feldolgozása helyben történik, ott, ahol keletkezett. A BrikettMobil projekt így segíti a gyorsabb, tisztább, hatékonyabb újrahasznosítást.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A fűtés és a tiszta levegő EU szabályai

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A tiszta levegő elengedhetetlen az egészségünk és a környezet számára. Az ipari forradalom óta azonban a belélegzett levegő minősége jelentősen romlott, főként az emberi tevékenységeknek köszönhetően. A növekvő ipari és energiatermelés, a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza égetés, valamint az utakon bekövetkező forgalom drámai növekedése légszennyezéshez vezet, ami komoly problémákat okozhat mind a környezet, mind az egészségügy terén.

A rossz levegőminőség miatt nagyobb a halálozási arány, mint a közúti közlekedési baleseteknél, továbbá Európában a korai halál első számú környezeti oka, évente több mint 390 000 korai halálesetet tartanak nyilván. A levegőszennyezés az életminőség romlásával, az asztma és a légzési problémák okozásával vagy súlyosbításával jár. A levegőszennyezés elveszett munkanapokat és magas egészségügyi költségeket okoz a sebezhető csoportok számára. A leginkább érintettek a gyermekek, az asztmás betegek és az idősek. Mindazonáltal károsítja az ökoszisztémát a túlzott nitrogénszennyezés (eutrofizáció), a savas eső révén.

Ennek hatására az Európai Unió célul tűzte ki a levegőminőség megfelelő szintjének elérését, amely nem okoz jelentős negatív kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve. Az 1970-es évek eleje óta az EU arra törekszik, hogy javítsa a levegő minőségét, a légkörbe történő káros anyagok kibocsátásának ellenőrzésével, az üzemanyag minőségének javításával, valamint a környezetvédelmi követelményeknek a közlekedési és energiaágazatba történő integrálásával.

Ennek eredményeképpen jelentős előrelépés történt a légszennyező anyagok, például a kén-dioxid, az ólom, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a benzol kezelésében. Az eddigi előrehaladás ellenére a rossz levegőminőség továbbra is komoly és elkerülhető problémákat okoz. A levegő minőségének javítása érdekében következő lépésként az Európai Bizottság 2013-ban elfogadta a Tiszta levegő politikájának csomagját, amely magában foglalja az Európa tiszta levegő programját, amely 2020-ra és 2030-ra kitűzött célkitűzéseket, valamint a kapcsolódó jogszabályi intézkedéseket tartalmazza. Ezen előírások a légszennyezés környezeti és egészségkárosító értékek alá szorításáról rendelkeznek.

2018-ban a Bizottság közleményt fogadott el „Európa, amely védi: a tiszta levegőt mindenkinek” című közleményt, amely gyakorlati segítséget nyújt a nemzeti, regionális és helyi szereplők számára a levegő minőségének javításához Európában.

A közlekedésen túl, a levegőszennyezés fő oka a nem megfelelő tüzelés. Többféle lehetőség közül választhatunk, de környezettudatosság szempontjából az egyik legmegfelelőbb választás a fa, azon belül is a hulladék, maradvány fa. A fa, mint tüzelőanyag hagyományokkal rendelkező, az emberiség történetében legrégebben használt energiahordozó egyike. Elengedhetetlen róla beszélni, mert a megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a „tiszta” és hatékony tüzelésnek.

A tüzelőanyagok közül, a fabrikett optimális választás, ugyanis szén-dioxid kibocsátása minimális fűtőtársaiéhoz képest. Ráadásul olyan termék, amely nagyon kevés hulladékot, hamut termel. Magas tömörségű produktum, amely lassan és erősen fogyaszt, és gyakorlatilag az egész termék elég. Mindössze körülbelül 0,5% -i hamu képződik. Megújuló energiaforrásról van szó, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiája lehetővé teszi, hogy a famaradványok helyben kerüljenek feldolgozásra. Ugyanis mobil brikettáló géppel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a gép kerül kiszállításra, így a fa- mezőgazdasági és ipari hulladékok szállítása nélkül kerülhet sor a brikettálásra.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A megújuló energiaforrások

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.

A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben. A felhasználás mértéke nem haladja meg a megújulásét→csak a keletkezés ütemében aknázhatók ki. Jellemzőjük, hogy nem, vagy csak részben tárolódnak.

A megújuló energiaforrások fajtái

  • Víz
  • Biomassza
  • Szél
  • Nap
  • Geotermikus
  • Árapály, tengeri hullámzás

Az EU 2007. március 9-én elhatározta, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a kibocsátását 2020-ig egyötöddel (az 1990-es állapothoz képest) csökkenteni kell, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiafelhasználásnak az arányát 20%-ra növelni kell. Az EU 2009/28-as irányvonala kötelezte a tagállamokat, hogy saját maguknak jelöljenek ki egy célt, hogy minimum mekkora arányban állítsanak elő áramot megújuló energiaforrásokból.

A megújuló energiaforrások felhasználása érdekében az EU létrehozta az EEG nevű törvényt (Erneuerbare-Energien-Gesetz), amely garantálja, hogy a megújuló energiát felhasználó erőművek előnyben legyenek részesítve, és ne ezeknek, hanem a fosszilis égetésű erőműveknek kelljen csökkenteni a teljesítményüket túltermelés esetén.

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, amivel egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el. Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A marketing fogalmi kiterjesztése

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program üzleti tárgyú cikksorozata az eddigiekben a marketing lényegét kísérelte meg érzékeltetni, egyelőre úgy, hogy általánosságban igyekezett a marketing mibenlétét körvonalazni. Hogy ez az átfogó kép minél kevésbé legyen csalóka, az eddig elmondottakhoz több rövid kiegészítés kívánkozik még. Az egyik hozzátoldás az áttételes szójelentés ismertetése kell legyen: hiba lenne elmulasztanunk észrevételezni a nem gazdasági „marketing” jelenségeit, hiszen ezek tanulságos külön megvilágítást adnak a klasszikus marketing-tevékenység manipulációs oldalának.

               A nonprofit szféra megannyi tényezője – magatartások, szokások, elképzelések, személyek, kulturális, vallási és politikai irányok – éppannyira „marketingelhetők”, mint a forprofit szféra produktumai. Popzenészek, filmszínészek esetében az úgynevezett sztárcsinálás természetesen már nemcsak idézőjeles értelemben tekinthető marketingelésnek, hanem csakugyan forprofit tevékenységi jelleget ölt.

               A normális oktatásban-nevelésben a manipuláció, vagyis a valamelyest tervezett, jó pszichológiai érzéket hasznosító célzatos befolyásolás a valódi értékekre történő rávezetést jelenti – amint még az átlátszó, erőltetett propaganda is lehet jószándékú, csak így könnyen kontraproduktívvá válik. A   kívánatos nevelő hatáshoz ugyan nem ajánlatos az állandó manipulatív viselkedés: nem foszthatjuk meg a másik felet a magunk részéről a természetes viselkedés tapasztalatától. Mondani sem kell, a szakosodott politikai manipuláció értékelméletileg már sokkal problematikusabb – az első modern értelemben professzionális manipulátor Napóleon volt. Ő alkalmazta először teljes tudatossággal az ikonografikus propagandát (a nagy fejlesztési pénzekkel ellátott, ugyanakkor általa uralt sajtóban is), kiválasztott képi jelek ismétlési rendjének működtetését, a képi jelek átgondoltan megtervezett egybejátszatásait.  Évtizedekkel a napóleoni kor lezárulása után, 1843-ban publikálta a dán Sören Kierkegaard a Vagy-vagy című filozófiai művét, amelynek betétregény-szerű középponti része A csábító naplója címet viseli. Ez a rész egy   udvarlás pszichoerotikai elemzését nyújtja: miként éri el egy manipulatív személy, egyelőre testi együttlétek nélkül, hogy megszállja egy másik személy legbenső érdeklődési körét, betelepüljön a meghódítandó illető lelkébe-idegzetébe. Célja nem a szerelmi vagy érdekházasság, de nem is a házasságon kívüli szexuális kapcsolat. A hódítás által már könnyen elérhető dolgok nem érdeklik, csakis a másik lelki kötődésének létrehozása. Szerelmessé tenni a másikat, hatalmat szerezni fölötte: ez „vágyainak fejedelme”. A 20. században ezt a szöveget a filozófusok már más szemmel olvasták, és nem ugyanúgy beszéltek róla, mint Kierkegaard kortársai. A csábító naplójában foglalt elemzést szokásba jött az állam, a kormányhatalom (illetve más nagyrendszerek) és a társadalom közti „erotikára” vonatkoztatni.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A nem megújuló energiaforrások

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Energiahordozó gyakorlatilag minden olyan anyag vagy rendszer lehet, melynek átalakításával később kinyerhető energiához jutunk és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk.

A meg nem újuló energiaforrás olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik. A meg nem újuló energiaforrás nem gyártható, termeszthető, illetve nem újrafelhasználható a fogyasztással megközelítő mértékben.

Tipikusan meg nem újuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz), illetve az urán, mint az atomenergia energiahordozó anyaga.

A nem megújuló energiaforrások használata többféle olyan problémát vet fel, amelyek nem állnak összhangban az emberiség fenntartható fejlődésével. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a Föld felszínén vagy az alatt, kitermelésük egyre költségesebbé, felhasználásuk egyre környezetszennyezőbbé válik. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, elsősorban az égés során felszabaduló szén-dioxid kibocsátása miatt jelentősen megváltoztatja a Föld légkörének az összetételét, ami nagy valószínűséggel hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az atomerőművek elhasznált fűtőelemei olyan radioaktív anyagok, amelyek az élőlények egészségére veszélyesek, és amelyek biztonságos tárolása költséges és sok emberöltőn át fennmaradó kockázatot okoz.

kőszén: évente több mint 7,5 milliárd tonnát bányásznak világszerte, a készleteket kb. 130 évre elegendőnek becsülik. A kibányászott kőszén évi mennyisége tavaly 6,6%-kal nőtt az előző évihez képest, az 1999-es állapothoz képest pedig átlagosan évi 4,4%-kal nőtt az évente kibányászott mennyiség.[1]

kőolaj: Naponta több mint 74 millió barrelnyi olajat hoznak jelenleg a felszínre,[2] és ez a jelenlegi 1,653 milliárd barrelnyi bizonyított készlettel számolva 54 évre elegendő, feltételezve, hogy a felhasználás nem növekszik.[3]

földgáz: Az Energy Information Agency jelentése szerint a világ földgázkészletei 60 évre elegendőek a jelenlegi fogyasztási trendek szerint, a valóságban azonban ez növekszik. További gondokat okozhat, hogy szemben a kőolajjal, a földgáz tengeri szállítása nem megoldott.

urán: az atomenergia energiahordozó anyaga. Számos számítás létezik a felhasználható urán mennyiségéről, az Európai Bizottság 2001-es jelentése szerint az elsődleges uránforrások mintegy 42 évre elegendőek, ha a másodlagos forrásokat (leszerelhető atomfegyverek, kiégett fűtőelemek visszadúsítása, állami tartalékok) is hozzávesszük, akkor pedig 72 évre, ám ezek a számok csak abban az esetben relevánsak, ha az atomenergia továbbra is csak kis részét fedezi az emberiség energiaszükségletének

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A hulladék felhasználásának alternativái

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A társadalmak mindig termeltek hulladékot és bár próbálták csökkenteni a mennyiséget, tényleg úgy gondoljuk, hogy lehetséges a „nulla hulladék”? Ha igen, akkor azt feltételezzük, hogy a sok fejlett gazdaság, jelentős mennyiségű pénzt pazarolt az új hulladékkezelő létesítmények és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtési infrastruktúrák létrehozására, amelyeknek a közeljövőben semmit nem kell kezelniük.

Amennyiben viszont úgy véljük, hogy a társadalom mindig állít elő hulladék anyagot, akkor meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet hatékonyan felhasználni őket a társadalom és a környezet javára, és hogyan tudjuk a hulladékgazdálkodást erőforrás-gazdálkodássá modifikálni.

A hulladék egy erőforrás, talán rossz formában vagy helyszínen van, de erőforrás, és ezért nem szabad eldobni. Ez az oka annak, hogy olyan sok erőfeszítésre van szükség a feldolgozó technológiák fejlesztésében, amelyek lehetővé teszik az erőforrások és a maradékhulladékok gazdasági értékének felszabadítását. Újrahasznosítjuk az üveget, a műanyagot, a fémeket és a papírt. A kertből származó hulladékból komposztot készítünk. Továbbá az EU, és különösen az Egyesült Királyság kormánya ösztönzi az embereket, hogy energiát termeljenek az élelmiszer-hulladék anaerob emésztéséből. Mindezek ellenére jelentős mennyiségű maradványhulladék marad.

Mit csinálunk a maradékhulladékkal? Azt is égetjük, remélhetőleg a hulladék energiaégetésből (WTE) energiát nyerünk vissza, de ez nem egy népszerű megoldás az EU előírásait figyelembe véve. További lehetőség a mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) vagy mechanikus hőkezelés (MHT), aminél megfelelő anyagokat (újrahasznosítandó anyagokat) lehet létrehozni a későbbi feldolgozáshoz, miközben a szerves frakciót bontják / emésztik.

Vannak olyan komplex modellek, mint a Környezetvédelmi Ügynökség WRATE modellje a különböző hulladékkezelő létesítmények környezeti hatásainak becslésére és összehasonlítására.

Azonban létezik olyan alapfeltétel is, amely felülbírálhatja az ilyen tudományos értékelést, amennyiben a helyi hatóság / önkormányzat választja ki a kezelési megoldását. A hulladéklerakók EU-n belüli jelenlegi népszerűtlensége és a biológiailag lebontható anyagok hulladéklerakóktól való elterelésére vonatkozó jogszabályok, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozása érdekében, a hangsúlyt a termikus kezelés és az MBH megoldások kifejlesztésére irányítja.

Ezeket a lehetőségeket sok helyi hatóság / önkormányzat Európa-szerte gyorsan fejleszti a fennmaradó települési hulladék kezelésére. Hazánkban az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, főként a hátrányos helyzetű területeken. A zöld hulladékok elszállítása komoly anyagi megterhelést jelent. Amennyiben helyben égetéssel próbálják csökkenteni a hulladék mennyiséget, akkor viszont komoly környezet-károsító hatást érnek el, ami a termőföldek minőségét rontja. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával rendelkezik, mellyel segíteni kívánja az önkormányzatok zöld-, illetve fa- és mezőgazdasági hulladékmaradványainak feldolgozását. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil brikettáló gépével, kiváló tüzelőanyag állítható elő. A gép magas nyomáson préseli a hulladék maradványokat, kötőanyag hozzáadása nélkül. Így 100 % természetes tüzelőanyagot kapunk, mely magas fűtőértékkel rendelkezik.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)