A fűtés és a tiszta levegő EU szabályai

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A tiszta levegő elengedhetetlen az egészségünk és a környezet számára. Az ipari forradalom óta azonban a belélegzett levegő minősége jelentősen romlott, főként az emberi tevékenységeknek köszönhetően. A növekvő ipari és energiatermelés, a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza égetés, valamint az utakon bekövetkező forgalom drámai növekedése légszennyezéshez vezet, ami komoly problémákat okozhat mind a környezet, mind az egészségügy terén.

A rossz levegőminőség miatt nagyobb a halálozási arány, mint a közúti közlekedési baleseteknél, továbbá Európában a korai halál első számú környezeti oka, évente több mint 390 000 korai halálesetet tartanak nyilván. A levegőszennyezés az életminőség romlásával, az asztma és a légzési problémák okozásával vagy súlyosbításával jár. A levegőszennyezés elveszett munkanapokat és magas egészségügyi költségeket okoz a sebezhető csoportok számára. A leginkább érintettek a gyermekek, az asztmás betegek és az idősek. Mindazonáltal károsítja az ökoszisztémát a túlzott nitrogénszennyezés (eutrofizáció), a savas eső révén.

Ennek hatására az Európai Unió célul tűzte ki a levegőminőség megfelelő szintjének elérését, amely nem okoz jelentős negatív kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve. Az 1970-es évek eleje óta az EU arra törekszik, hogy javítsa a levegő minőségét, a légkörbe történő káros anyagok kibocsátásának ellenőrzésével, az üzemanyag minőségének javításával, valamint a környezetvédelmi követelményeknek a közlekedési és energiaágazatba történő integrálásával.

Ennek eredményeképpen jelentős előrelépés történt a légszennyező anyagok, például a kén-dioxid, az ólom, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a benzol kezelésében. Az eddigi előrehaladás ellenére a rossz levegőminőség továbbra is komoly és elkerülhető problémákat okoz. A levegő minőségének javítása érdekében következő lépésként az Európai Bizottság 2013-ban elfogadta a Tiszta levegő politikájának csomagját, amely magában foglalja az Európa tiszta levegő programját, amely 2020-ra és 2030-ra kitűzött célkitűzéseket, valamint a kapcsolódó jogszabályi intézkedéseket tartalmazza. Ezen előírások a légszennyezés környezeti és egészségkárosító értékek alá szorításáról rendelkeznek.

2018-ban a Bizottság közleményt fogadott el „Európa, amely védi: a tiszta levegőt mindenkinek” című közleményt, amely gyakorlati segítséget nyújt a nemzeti, regionális és helyi szereplők számára a levegő minőségének javításához Európában.

A közlekedésen túl, a levegőszennyezés fő oka a nem megfelelő tüzelés. Többféle lehetőség közül választhatunk, de környezettudatosság szempontjából az egyik legmegfelelőbb választás a fa, azon belül is a hulladék, maradvány fa. A fa, mint tüzelőanyag hagyományokkal rendelkező, az emberiség történetében legrégebben használt energiahordozó egyike. Elengedhetetlen róla beszélni, mert a megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a „tiszta” és hatékony tüzelésnek.

A tüzelőanyagok közül, a fabrikett optimális választás, ugyanis szén-dioxid kibocsátása minimális fűtőtársaiéhoz képest. Ráadásul olyan termék, amely nagyon kevés hulladékot, hamut termel. Magas tömörségű produktum, amely lassan és erősen fogyaszt, és gyakorlatilag az egész termék elég. Mindössze körülbelül 0,5% -i hamu képződik. Megújuló energiaforrásról van szó, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiája lehetővé teszi, hogy a famaradványok helyben kerüljenek feldolgozásra. Ugyanis mobil brikettáló géppel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a gép kerül kiszállításra, így a fa- mezőgazdasági és ipari hulladékok szállítása nélkül kerülhet sor a brikettálásra.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A nem megújuló energiaforrások

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Energiahordozó gyakorlatilag minden olyan anyag vagy rendszer lehet, melynek átalakításával később kinyerhető energiához jutunk és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk.

A meg nem újuló energiaforrás olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik. A meg nem újuló energiaforrás nem gyártható, termeszthető, illetve nem újrafelhasználható a fogyasztással megközelítő mértékben.

Tipikusan meg nem újuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz), illetve az urán, mint az atomenergia energiahordozó anyaga.

A nem megújuló energiaforrások használata többféle olyan problémát vet fel, amelyek nem állnak összhangban az emberiség fenntartható fejlődésével. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a Föld felszínén vagy az alatt, kitermelésük egyre költségesebbé, felhasználásuk egyre környezetszennyezőbbé válik. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, elsősorban az égés során felszabaduló szén-dioxid kibocsátása miatt jelentősen megváltoztatja a Föld légkörének az összetételét, ami nagy valószínűséggel hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az atomerőművek elhasznált fűtőelemei olyan radioaktív anyagok, amelyek az élőlények egészségére veszélyesek, és amelyek biztonságos tárolása költséges és sok emberöltőn át fennmaradó kockázatot okoz.

kőszén: évente több mint 7,5 milliárd tonnát bányásznak világszerte, a készleteket kb. 130 évre elegendőnek becsülik. A kibányászott kőszén évi mennyisége tavaly 6,6%-kal nőtt az előző évihez képest, az 1999-es állapothoz képest pedig átlagosan évi 4,4%-kal nőtt az évente kibányászott mennyiség.[1]

kőolaj: Naponta több mint 74 millió barrelnyi olajat hoznak jelenleg a felszínre,[2] és ez a jelenlegi 1,653 milliárd barrelnyi bizonyított készlettel számolva 54 évre elegendő, feltételezve, hogy a felhasználás nem növekszik.[3]

földgáz: Az Energy Information Agency jelentése szerint a világ földgázkészletei 60 évre elegendőek a jelenlegi fogyasztási trendek szerint, a valóságban azonban ez növekszik. További gondokat okozhat, hogy szemben a kőolajjal, a földgáz tengeri szállítása nem megoldott.

urán: az atomenergia energiahordozó anyaga. Számos számítás létezik a felhasználható urán mennyiségéről, az Európai Bizottság 2001-es jelentése szerint az elsődleges uránforrások mintegy 42 évre elegendőek, ha a másodlagos forrásokat (leszerelhető atomfegyverek, kiégett fűtőelemek visszadúsítása, állami tartalékok) is hozzávesszük, akkor pedig 72 évre, ám ezek a számok csak abban az esetben relevánsak, ha az atomenergia továbbra is csak kis részét fedezi az emberiség energiaszükségletének

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo